Mivel a szerződések titkosak, jelenleg nem lehet megítélni, mi volt az egyes országok és a Bizottság szerepe abban, hogy túl sok vakcinát rendeltek.
Mint ismert, beperelte Magyarországot az amerikai Pfizer és a német BioNTech egy brüsszeli bíróságon, mert Budapest nem vett át, és nem akar kifzetni hárommilió Covid-oltást. A G7.hu a kialakult helyzet hátterét tekintette át.
Mi történt? Magyarország már 2022 novemberében jelezte, hogy sem átvenni, sem kifizetni nem kívánja az oltásokat, mert az orosz-ukrán háború miatt kialakult világgazdasági helyzet olyan nyomást gyakorol rá, amely ezt nem teszi lehetővé – egyébként pedig az oltásokra már nincs szüksége.
2022 tavaszától, vagyis a járvány lecsengése után kilenc kelet-európai tagállam jelezte, hogy a feltételeket újra kellene tárgyalni, mert nem tud vagy nem akar fizetni a szállításokért. Számos nyugati kormány is hasonlóan lobbizni kezdett.
A Bizottság újratárgyalta, és 2023 májusában módosította is a szerződést, de erről is csak annyit lehet tudni, hogy még 2023-ban is 450 millió vakcinát kellett volna megvennie a tagállamoknak, ezt valamennyire mérsékelték, és 2026-ig kitolták a szállítási határidőket.
Mivel a szerződések titkosak, jelenleg nem lehet megítélni, hogy 2021-ben az egyes országok és a Bizottság szerepe pontosan mi volt abban, hogy végső soron túl sok vakcinát rendeltek.
Magyarország helyzete ráadásul még különlegesebb, mert az uniós kontingens mellett egyedülálló módon a gyorsaság jegyében kínai és orosz oltásokat is vásárolt, vagyis – utólag megállapítva – extrém módon túlrendelte magát, és így jelentette be, hogy nem kér hárommillió Pfizer adagot. A pereskedés mindenesetre összesen 22,8 milliárd forintért megy, Magyarország erre az összegre mondja, hogy a háború miatt nem tudja kifizetni.