Magyarországon az EU egyéb országaihoz képest később lesznek rendszerszinten hozzáférhetőek a betegeknek az innovatív terápiák.
Magyarország a világ első öt országa között van az orvoslátogatások és a kórházi ellátásban való részvétel szempontjából, ami Kuuno Vaher, az AstraZeneca Közép- Európáért felelős vezetője szerint jelentős gazdasági teher, ezért fontos lenne a hatékonyság növelése két irányban is: növelni kellene a szűrési hajlandóságot a megelőzés és a korai diagnózis érdekében, másrészt a betegutak javítása is fontos feladat. A régiós vezető a Portfolio-nak adott interjújában kitért a gyógyszeripart érő globális kihívásokra, és beszámolt sikeres klinikai kutatási eredményekről is például az onkológiai területén.
Az európai egészségügyi részvények nehéz évet zártak: az ágazat több mint 10 százalékot csúszott vissza a 2024 augusztusi csúcs óta. A befektetői hangulatot az új Trump-adminisztráció és az általános gazdasági környezet is negatívan befolyásolhatja. Hogy látja, milyen év lesz ebből a szempontból 2025? Milyen állapotban van közép-európai régiós gyógyszeripar, mik lesznek a legnagyobb kihívások a jövőben?
Míg 2010 és 2022 között az Európai Unióban évente átlagosan 4,4 százalékkal bővült a kutatás-fejlesztésre fordított összeg (27,8 milliárd euróról 46,2 milliárd euróra), addig az USA-ban 5,5 százalékos, Kínában pedig 20,7 százalékos volt ez a növekedés.
Növelnünk kell tehát a versenyképességünket itt Európában, ehhez pedig szükség van az innováció komolyabb megbecsülésére: például a betegek számára gyorsabb hozzáférés biztosítására az új terápiákhoz, a bürokrácia csökkentésére és a gyógyszeripar, az egyetemek, az egészségügyi szolgáltatók és a kormányzat közötti együttműködés fokozására.
Milyen sajátosságokat lát a magyar egészségügy állapotában, mik a legfőbb eltérések az európai átlaghoz képest?
A fejlett társadalmak nagyon hasonló problémákkal küzdenek, az elöregedő társadalom egyre nagyobb terhet ró az országokra. Nehéz több betegség okairól egyszerre beszélni, mert ez egy összetett kérdés, de az elmondható, hogy többek között az életmód, a lakosság szűrési hajlandósága és a megelőzés is szerepet játszik egyes betegségek kialakulásában: az embereknek egészségtudatosabbnak kellene lenniük.
Magyarország a világ első öt országa között van az orvoslátogatások és a kórházi ellátás mértékét illetően, mindez jelentős gazdasági teher. Fontos lenne a hatékonyság növelése két irányban is, egyrészt növelni kell a szűrési hajlandóságot a megelőzés és a korai diagnózis érdekében, másrészt a betegutak javítása is fontos feladat.
Viszont azt is látni kell, hogy Magyarországon a GDP-arányos egészségügyi kiadások mértékét tovább kellene emelni, hogy megközelítse az uniós átlagot, jelenleg ugyanis a legalacsonyabbak között van.
Fontos tényező az innovatív terápiákhoz való hozzáférés is: az EFPIA által kiadott Wait Indicator (innovatív terápiák befogadásának ideje) alapján Magyarországon az EU egyéb országaihoz képest később lesznek rendszerszinten hozzáférhetőek a betegeknek az innovatív terápiák, még a régió olyan más országaihoz képest is, mint Csehország vagy Románia. Ezeken a területeken Magyarország fontos lépéseket tett a közelmúltban, azonban a fejlesztéseket továbbra is ösztönözni kell, hiszen csak az egészséges emberek tudnak hozzájárulni a gazdasági növekedéshez, az egészségesebb lakosság megtakarítást jelent az egészségbiztosítási és a szociális ellátórendszer számára is, mindez pedig plusz forrásokat jelent a gazdaságnak.
Továbbiak a teljes interjúban