Túlcsordult a magyar egészségügy a koronavírus miatt

Több hete a határán feszül a magyar egészségügyi rendszer a harmadik járványhullám felfutó szakasza miatt. Napról napra egyre több és kétségbeesettebb segélykiáltás jut ki a kórházak falai közül, jellemzően név nélkül (a dolgozók ugyanis tartanak a következményektől): sorban állnak a mentők az intézmények előtt koronavírusos betegekkel, az intenzív osztályok megteltek, újabb és újabb ellátó helyszíneket nyitnak, a szakdolgozók terhelése folyamatosan növekszik, a kórházakban valósággal szükségállapotok vannak. Közben az állami döntéshozók szerint a helyzetet kézben tartják, vannak még tartalékok a rendszerben, a kapacitások kihasználtságát folyamatosan követik és szükség esetén azonnal reagálnak - írta a portfolio.hu.

A lap szerint a kórházi ágyak kihasználtsági adataiból érdemes kiindulni, ha arra vagyunk kíváncsiak hogy most mennyire lehetnek leterhelve a kórházak. Ehhez a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő több évre visszamenőleg elérhető havi fekvőbeteg-szakellátás adatait nézték meg. (Csak érdekességképp jegyzik meg, hogy a 2021-es év ágykihasználtsági adatai még nem elérhetőek a január-februári hónapokra.)

Ezekből az adatokból egyértelműen leolvasható a koronavírus-járvány tavaly tavaszi berobbanásának, majd a sokkal súlyosabb második hullám hatása. Az addig évekig 1100 darab intenzíves ágy körül ingadozó kapacitás rövid idő alatt emelkedett 1585-re, és tavaly decemberben, a legutolsó adatok szerint, itt állt. Ebből arra következtetünk, hogy (mivel a második hullám teteje novemberben volt) a kormány központilag 1585 ágyig tudta bővíteni az intenzív ágyak kapacitását, és ebből kiindulva ez az a szint, ahol az év elején is lehettünk.

Ezt az intenzív ágyszámot tehát elfogadhatjuk az intenzív kapacitás felső határának is, és ezt a humánerőforrás oldaláról is alá lehet támasztani. Az intenzív osztályos betegellátásra ugyanis korábbi közlések szerint 2000 szakápoló alkalmas ma Magyarországon (de egyes becslések szerint ez a szám a szolgálati jogviszony március elsejével 1800 főre apadt). Szakmai körökből származó információk szerint ha egy ápolóra jut 2 beteg, az elfogadható terápiát nyújt. Ez alapján 3600-4000 intenzív osztályon fekvő betegre lenne elegendő szakszemélyzet (1800-2000 ápoló, ápolónként 2 beteg), de tekintettel kell lenni arra is, hogy ők három műszakban dolgoznak, így az egy időben maximálisan ellátható, intenzív osztályon fekvő beteg száma 1200-1400 beteg (ezt a határt már tavaly decemberben feszegette a betegszám). Ha már eleve megengedőbbek vagyunk a rendszerben (és egy ápolóra 3 beteg juthat), akkor ez a felső határ 1800 főre emelkedhet, de ez már tényleg a legfelső határa az intenzíves kapacitásoknak.

És itt fontos megállni egy pillanatra: az intenzív osztályon fekvő betegek közé soroljuk a súlyos koronavírus-fertőzötteket (akik rászorulnak gépi lélegeztetésre és akik nem, hanem intenzíves koronavírus-fertőzött betegek) és ide kell sorolni a nem koronavírusos intenzív betegeket is (akik az intenzív osztályokon fekszenek, köztük is lehetnek olyanok, akik lélegeztetésre szorulnak). Mindezek alapján számításaink szerint az egészségügyi ellátórendszer teherbíró képessége jelenleg így áll: megközelítőleg 2000-2200 olyan beteg van, akik jelenleg intenzív ellátásra szorulnak Magyarországon, miközben az ellátórendszer teherbíró képességének legfelső elméleti határa számításaink szerint 1800 fő. További részletek a cikkben