Ha a kórházból hazaküldöttek nagy számban jelennek meg a rendszerben, az jelentős terhet fog jelenteni az önkormányzatoknak.
Az önkormányzatok már érzik a nagy kórháziágy-felszabadítás következményeit, legalábbis erről számoltak be nekünk az ország három különböző pontjáról - írta a 444.hu. A budapesti 8. kerülettől két hét alatt tizenketten kértek segítséget a kórházból hazaküldött rokonuk gondozásában. Majdnem mindnyájan fekvőbetegek, öten stroke miatt kerültek kórházba, és van köztük pszichiátriai beteg is.
A Komárom-Esztergom megyei Oroszlányban is több ilyen esetről tudnak, legutóbb éppen egy idős beteg rokona jelentkezett az önkormányzatnál. Negatív koronavírusteszt nélkül bocsátották haza, pedig Laczkovics Irén, a szociális szolgálat vezetőhelyettese szerint így nem lehet biztonsággal vállalni a gondozását. Ráadásul katéterezésre szorul, ami szakápolási feladat, szociális gondozók nem is végezhetik. „Nem tudom, mi lesz a katéterével” - mondta, olyanokról viszont nem tud, akiket „nagyon rossz állapotban hoztak volna haza”.
A miskolci önkormányzathoz körülbelül napi öt ilyen megkeresés fut be. „Ezek inkább érdeklődés szintjén vannak, egyelőre nem nagyon realizálódtak. De a legtöbben nem a házi segítségnyújtás iránt érdeklődnek, hanem bentlakásos elhelyezést szeretnének” - mondta Petruskó Norbert, a polgármesteri kabinet munkatársa.
Az önkormányzatok - függetlenül a járványtól - házi segítségnyújtás keretében gondoskodnak azokról az idősekről, akiknek segítségre van szükségük az önálló életvitelhez. Egyéni megállapodástól függ, mit jelent ez pontosan: kitakarítják a lakást, öltöztetnek, fürdetnek, vagy megmelegítik az ebédet. Van, akit naponta többször kell pelenkázni, másnak kétnaponta intézik a bevásárlást, de olyan is van, akinek csak hetente, kéthetente egyszer kell segíteni a mosásban.
A fekvőbetegek igénylik a legtöbb időt és figyelmet. Ha a kórházból hazaküldöttek nagy számban jelennek meg a rendszerben, az jelentős terhet fog jelenteni az önkormányzatoknak. Más szociális ellátásokhoz hasonlóan a házi segítségnyújtást is rosszul szervezett, alulfinanszírozott állapotban érte a válság, ami nagyobb terhelés esetén könnyen visszaüthet. Egy tavalyi, a Friedrich Ebert Stiftung által kiadott tanulmány szerint, bár mindenhol kötelező lenne, házi segítségnyújtás a települések 91 százalékán érhető el. Sokszor csak úgy, hogy máshonnan járnak át a gondozók.