• nátha
    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

    • Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

      Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

Túlterhelt, pénzügyileg kivéreztetett kórházakra szakadt rá a járvány

Lapszemle 2020.03.23 Forrás: G7.hu
Túlterhelt, pénzügyileg kivéreztetett kórházakra szakadt rá a járvány

A 2018-as adatok azt mutatják, hogy Magyarországon tovább csökkent az egészségügy GDP-arányos részesedése, 6,6 százalékra.

Túlterhelt kórházakra szakad most a koronavírus-fertőzöttek gyógyítása is, miközben a járvány elleni védekezés jegyében gyakorlatilag leállt a járóbeteg-szakellátás és a fekvőbeteg-ellátás jelentős része is. Ahogy minapi cikkünkből kiderül, ennek nyomán máris jelentősen megnőtt a sürgősségi betegellátó osztályok forgalma. Vagyis egyelőre úgy tűnik, hogy a – nem koronavírusos – betegek ellátását egy még a korábbinál is sokkal szűkebb kórházi keresztmetszetre vezetik rá, ami nem ígér sok jót, írja a G7.hu.

A 2018-as adatok azt mutatják, hogy Magyarországon tovább csökkent az egészségügy GDP-arányos részesedése, 6,6 százalékra. Mégis érdemes még a 2017-es adatoknál maradni, mert a fenti ábráról az is leolvasható, hogy az alacsony itthoni ráfordítás úgy áll össze, hogy jóval magasabb a lakossági önfinanszírozás aránya: nálunk ez 26,9 százalék, míg az uniós átlag csak 15,8 százalék.

„Magyarország jelenleg kevesebbet költ az egészségügyre, mint a legtöbb uniós ország, mind fejenként, mind a GDP arányában. Emögött az alacsony közkiadási szint áll, amiben az egészségügyhöz rendelt csekély politikai prioritás köszön vissza” – fogalmazott az Európai Bizottság jelentése.