A 2018-as adatok azt mutatják, hogy Magyarországon tovább csökkent az egészségügy GDP-arányos részesedése, 6,6 százalékra.
Túlterhelt kórházakra szakad most a koronavírus-fertőzöttek gyógyítása is, miközben a járvány elleni védekezés jegyében gyakorlatilag leállt a járóbeteg-szakellátás és a fekvőbeteg-ellátás jelentős része is. Ahogy minapi cikkünkből kiderül, ennek nyomán máris jelentősen megnőtt a sürgősségi betegellátó osztályok forgalma. Vagyis egyelőre úgy tűnik, hogy a – nem koronavírusos – betegek ellátását egy még a korábbinál is sokkal szűkebb kórházi keresztmetszetre vezetik rá, ami nem ígér sok jót, írja a G7.hu.
A 2018-as adatok azt mutatják, hogy Magyarországon tovább csökkent az egészségügy GDP-arányos részesedése, 6,6 százalékra. Mégis érdemes még a 2017-es adatoknál maradni, mert a fenti ábráról az is leolvasható, hogy az alacsony itthoni ráfordítás úgy áll össze, hogy jóval magasabb a lakossági önfinanszírozás aránya: nálunk ez 26,9 százalék, míg az uniós átlag csak 15,8 százalék.
„Magyarország jelenleg kevesebbet költ az egészségügyre, mint a legtöbb uniós ország, mind fejenként, mind a GDP arányában. Emögött az alacsony közkiadási szint áll, amiben az egészségügyhöz rendelt csekély politikai prioritás köszön vissza” – fogalmazott az Európai Bizottság jelentése.