TVK csökkentéssel ellensúlyozott alapdíjemelés

A kórházi adósság még sokáig velünk maradó ügyét tűzte napirendre legutóbbi ülésén a Magyar Egészség-gazdaságtani Társaság (META). Kiindulópontként többek között arra kerestek választ, hogy az államosítás vajon megoldást kínált-e a fenti probléma megoldására, vagy legalábbis az eladósodottság mértékének csökkentésére – olvasható a medicalonline.hu portálon. A vitaindítót megfogalmazó Tamás Nóra tanulmányában arra is választ várt, vajon az eladósodottság a rendszer lényegéből fakadó fátum vagy az intézményi menedzsmentek rendelkeznek akkora mozgástérrel, amelynek segítségével képesek fenntartani a pénzügyi egyensúlyt, s befolyásolni az újra eladósodás folyamatát. Mindez persze több gazdálkodási, közgazdasági, rendszerelméleti kérdésnél, hiszen az adósság mértéke alapvetően befolyásolja az egészségügyi intézmények napi működését – lényegében a betegellátás minőségét és biztonságát.

A tanulmány készítője által megkérdezett intézményi vezetők szerint van, de rövid távon, a fix költségek magas aránya miatt meglehetősen szűkre szabott a mozgásterük, hiszen legfeljebb az adott havi finanszírozási összeg 10 százalékával tudnak érdemben gazdálkodni. Cáfolták, hogy az eladósodottság oka az államosítás lenne – ennek gyökerét mindenekelőtt az alulfinanszírozottságban látják –, de költségelemként az államosítással összefüggésben tovább izmosodtak a túlzott bürokráciából adódó kiadások. Azzal például, hogy az intézményi számlákat a kereskedelmi bankoktól át kellett vinniük a Magyar Államkincstárhoz, a tranzakciós illeték valamint a számlavezetési díj okán, 2012-től éves szinten, összesen 6 milliárdos többletköltség sújtja a kórházakat, arról már nem is szólva, hogy a megtakarítással rendelkezők elveszítették a kamatokat is. Az évről évre bekövetkező minimálbéremelés – 2009-ben 71 500, 2016-ban 111 ezer forint – fedezetét sem kapják meg, azt saját kasszából kell kigazdálkodniuk.

Dózsa Csaba, a META elnöke ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy 2007 és 2015 között a fekvő- és a járóbeteg szakellátásban egyaránt 27 százalékkal csökkent a pont/forint illetve a HBCS alapdíj reálértéke, ami lényegében 130 milliárdos bevételkiesést jelent évente a kórházaknak. Ez – összevetve a tavalyi, 80 milliárdos adósságpozícióval – az egészségügyi közgazdász szerint akár úgy is felfogható, hogy a kórházi szektor 50 milliárd forinttal olcsóbban, technikai értelemben hatékonyabban „dolgozott". Igaz, ennek ára többek között a jelenlegi munkaerőhiány, a betegek panasza az élelmezésre, a higiénére.