Új egészségkultúra a jövő kórházaiban

Az Egészséges Budapest Program most ért el abba a fázisba, amely gyakorlatiasabb, gyorsabb, hatékonyabb megvalósítást, menedzserszemléletet kíván - mondta a magyarhirlap.hu-nak Tóvízi Attila miniszteri biztos. Közölte: Az eddigi munka során a már előkészített terveket, eszközbeszerzéseket úgy kell összehangolni, hogy a megfelelő helyre a megfelelő eszköz kerüljön az optimális időpontban. Hangsúlyozta: osztálybezárások nem lesznek, csak ésszerű átcsoportosítások.

– Az Állami Egészségügyi Ellátó Központon belül működik az Egészséges Budapest Program, amit főigazgató-helyettesként ön vezet. Hogyan alakul a jövőben a program?

– Az Egészséges Budapest Program az ország történetének legnagyobb kórházfejlesztési programja. Az a célunk, hogy a vidéki kórházfejlesztések után Budapestnek és vonzáskörzetének egészségügyi ellátása is javuljon, ami több mint négymillió ember életminőségét érinti. Ehhez már javában zajlanak a fejlesztések. Most értünk el abba a fázisba, amely gyakorlatiasabb, gyorsabb, hatékonyabb megvalósítást és új menedzsmentszemléletet kíván. Újfajta struktúrát és vezetési szemléletet igényel a következő időszak. A legkiválóbb orvos szakemberek dolgoztak eddig is a programban, a munkájukra ezután is számítunk. Emellett a szerteágazó feladatok koordinálása, összehangolása a dolgunk, hogy a határidők betartásával megvalósítsuk az EBP célkitűzéseit. Az új egészségkultúrába illeszkedő infrastrukturális fejlesztések azt szolgálják, hogy az emberek minél hosszabb ideig élhessenek egészségben.

– Hol tart jelenleg az EBP?

– Három centrumkórház tervpályázatának kihirdetésére már a múlt év végén sor került. A negyedik, az Észak-Közép-budai Centrumkórház esetében intenzív tervezési munka folyik, hogy az ott élő emberek számára is a legmodernebb ellátást biztosítsuk. A négy centrumkórház minden ellátási szinttel rendelkezni fog a sürgősségitől a krónikus betegek gyógyításáig. A jövő centrumkórházait építjük meg, amelyek építészetileg és technológiailag a 21. századot képviselik. A fővárosi és Pest megyei kórházakban állami támogatással már megindult a modernizáláshoz szükséges építkezés vagy annak előkészítése. Az országos intézeteknek továbbra is meghatározó szerepük és jelentőségük van, hiszen a Nemzeti Egészségügyi Programok megvalósulására a közép-magyarországi régióban az EBP sikere jelenti a garanciát. A centrumkórházak mellett összesen tizenegy országos intézetben, tizenhárom társkórházban, négy egyházi fenntartású intézményben és 32 járóbeteg-szakrendelőben zajlik ingatlanfejlesztés, orvostechnológiai és informatikai eszközbeszerzés. A kilenc évig tartó korszerűsítési programra a kormány 2017-ben negyvenmilliárd forintot biztosított: 21,7 mil­xliárd forintból orvostechnológiai eszközök beszerzése valósult meg, 18,3 milliárd forintból pedig megkezdődött az építészeti tervezés.

A 2018. évi költségvetésben további harmincmilliárd forint, az idei büdzsében pedig 41,9 milliárd forint jut az EBP-re. Eddig összesen mintegy 205 milliárd forintról – főként hazai és emellett uniós pénzről – született döntés. Idén januárban megkezdődtek a műszerbeszerzések és az orvostechnológiai fejlesztések: 3,8 milliárd forintból 19 nagydiagnosztikai és terápiás berendezéssel gazdagodnak a régió egészségügyi intézményei. Az EBP keretében megvalósuló fejlesztésnek köszönhetően csaknem tíz százalékkal emelkedik a diagnosztikai vizsgálati kapacitás Közép-Magyarországon.

– Hogyan vesznek részt az országos intézetek az Egészséges Budapest Programban?

– Az országos intézetek fejlesztése, szakmai, infrastrukturális megerősítése azt szolgálja, hogy még összefogottabb, hatékonyabb legyen a betegellátás és a kórházak közötti együttműködés. Kásler Miklós miniszter úr az első intézkedései között hívta össze az országos intézetek vezetőit és kérte, hogy a Nemzeti Rákellenes Program mintájára dolgozzák ki a Nemzeti Egészségügyi Programokat. Ezekre és a Nemzeti Népegészségügyi Programra épül a miniszter által bemutatott új egészségkultúra programja. A humántárca aktuális prioritásai között szerepel az öt Nemzeti Egészségügyi Program megvalósítása, tudatos egységben az Egészséges Budapest Programmal. Fontos szempont ebben a történelmi jelentőségű folyamatban, hogy az országos intézetek is részesülnek az átfogó és hálózatépítő informatikai, valamint az EBP orvostechnológiai fejlesztéseiből is.

– Az egész EBP egyik fontos célkitűzése, hogy a költségesebb kórházi ellátás aránytalanul magas igénybevételét a szak- és alapellátás felé tolják. Hol tart a szakrendelők ügye?

– Megkezdődött 32 budapesti és Pest megyei szakrendelő átalakítása, felújítása. Ez az egyik legfontosabb láncszeme az ellátásnak, mivel a hatékonyabb szervezőmunka, jobb infrastruktúra, modern digitális képalkotás és nagy értékű orvosi eszközök segítségével el tudják érni, hogy a betegek egy része ne a kórházak sürgősségi osztályain jelenjen meg indokolatlanul. A fővárosi és Pest megyei intézményhálózat több mint négymillió embert lát el. Az a cél, hogy ők is megújult intézményekben gyógyulhassanak. Éppen ezért a kormány úgy döntött, hogy az ország legnagyobb népességű régiójában, elsősorban magyar költségvetési forrásból, koncentrált fejlesztés történjen, amely kiterjed az infrastruktúra és az eszközállomány megújítására is. A szakrendelők komplex fejlesztése is zajlik telephely összevonással, informatikai korszerűsítéssel és az elavult műszerpark cseréjével. A kormány – az érintett fenntartó önkormányzatok mintegy tízszázalékos hozzájárulásával – összesen 58,6 milliárd forintot biztosított erre a célra.

– Az EBP-vel kapcsolatban az egyik leggyakrabban felmerülő kérdés, hogy az orvos - és szakszemélyzet létszámát és összetételét hogyan fogja befolyásolni az átalakítás?

– Az egészségügyi fejlesztések része, hogy nem csupán az infrastruktúra és az eszközpark újul meg, hanem a humánerő körülményei is megváltoznak. Ez nem osztálybezárásokat jelent, hanem észszerű átcsoportosításokat.

– A vidéki egészségügyi fejlesztések után most az EBP keretében hétszázmilliárd forint összértékű beruházások zajlanak le. Befolyásolni fogja mindez az olyan régóta égető problémákat, mint a kórházfinanszírozás vagy az intézményi adósságok?

– A nemzeti kormány több évtizedes lemaradás után látott hozzá a budapesti egészségügyi infrastruktúra és rendszer megújításához. A főváros egészségügyi rendszerének az átalakítása 2011-ig, az Orbán-kormány által elfogadott Semmelweis-tervig nyúlik vissza. Akkor született meg ugyanis a döntés arról, hogy a szétaprózott fővárosi egészségügyi ellátórendszernek meg kell változnia azért, hogy mielőbb javulhasson a szolgáltatás minősége. A beruházási folyamat 2026-ig zárul, és alapvető változásokat hoz a közép-magyarországi régióban élők ellátásában. Az ellátási lánc szükségszerű átalakítása, az erőforrások átcsoportorítása magától értetődően megoldást jelent majd a finanszírozási problémákra is.

– Amikor kiderült, hogy ön váltja Cserháti Pétert, az első, amit felróttak a kinevezése kapcsán, hogy nem orvosi végzettségű.

– A program jelenlegi szakaszában vitathatatlanul szükség van a menedzseri és mérnöki szemléletre. A megnövekedett feladatok, tervezett fejlesztések megvalósítása egy jól felépített szervezeti struktúrát és komplex gondolkodást, jó átlátó képességet, közgazdasági-pénzügyi szemléletet igényel. Az EBP keretében elsősorban beruházásokról, fejlesztésekről rendelkezik a kormány, így a mérnöki ismeretek, tapasztalatok nélkülözhetetlenek. Természetesen az orvos szakértők véleménye továbbra is meghatározó jelentőségű marad. Ők azok, akik a kórházak részéről döntő szerepet vállalnak az orvos szakmai és orvostechnológiai igények kijelölésében, meghatározásában. Éppen ezért velük együtt valósíthatjuk meg a programot, amiben az én szerepem többek között, hogy az egész struktúrát menedzserként összefogjam, irányítsam.

További részletek a cikkben.