• nátha
    • Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

      Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

Új emberi agysejttípust fedeztek fel

Lapszemle 2018.09.01 Forrás: hirado.hu
Új emberi agysejttípust fedeztek fel

A kutatóknak a sejtek pontos szerepét még nem sikerült megállapítaniuk, de puszta létezésük felfedezése is reményteljes.

A legújabb kutatásukban a Seattle-i Allen Agykutató Intézet és a Szegedi Tudományegyetem együttműködése során egy új emberi agysejt típust fedeztek fel, amit eddig még nem láttak sem kísérleti egereknél, sem pedig más vizsgált állatnál – olvasható a Nature Neuroscience című szaklapban - számolt be róla a hirado.hu.

Valójában még napjainkban sem értik a tudósok, hogy mi teszi különlegessé az emberi agyat – mondta az Allen Agykutató Intézet kutatója, aki hozzátette: a különbségek vizsgálatának egy jó kiindulópontja sejti és áramköri szinteken van, és mára már új eszközök állnak a rendelkezésükre mindehhez. Tamás Gábor és a Szegedi Tudományegyetem doktori hallgatója, Boldog Eszter az új sejteket „csipkebogyó neuronoknak” nevezte el, mivel a sűrű agysejthalmaznak az álterméshez hasonló alakja van. Az új neuron – az idegrendszer legkisebb egysége – típus a gátló neuronok csoportjába tartozik, melyeknek a többi neuron aktivitásának megfékezésében van szerepük.

A kutatásból az is kiderült, hogy ez az agysejt egyedien csak az emberekben található meg. Azonban a felfedezés, hogy más emlősökben – például a rágcsálóknál – sincs jelen, egy érdekes tény, mivel eddig csak nagyon kevés olyan specializált neuront találtak, amely csak az emberekre vagy más főemlősökre lett volna jellemző.

A kutatóknak a sejtek pontos szerepét még nem sikerült megállapítaniuk, viszont az elmondásuk szerint a létezésüknek fontos szerepe lehet a különböző agyi betegségek állatokon történő vizsgálatánál.