• nátha
    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

    • Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

      Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

Új EU-címkék az élelmiszereken

Lapszemle Forrás: Világgazdaság

Csak a mennyiségek részletesebb közlése lesz kötelező, az arányokét nem.

Megállapodás született tegnap Brüsszelben a tagállami kormányokat tömörítő Európai Tanács soros magyar elnökségének tárgyalói, az Európai Parlament és az Európai Bizottság képviselői között az élelmiszer-címkézés reformjáról.

A megállapodás értelmében az új szabályok szerint valamennyi élelmiszer csomagolásán meg kell jeleníteni az energia-, só-, cukor-, fehérje-, szénhidrát- és zsírtartalomra, ez utóbbin belül kifejezetten a telített zsírsav tartalomra vonatkozó adatokat.

Az új élelmiszercímke a termék eredetét illetően is részletesebb adatközlést követel meg. A jövőben kötelező lesz feltüntetni a származási országot a sertés-, marha-, bárány- és kecskehús, valamint a baromfi esetében is. A tápanyagtartalomról tájékoztató adatokat azonban nem a termék csomagolásának legszembetűnőbb oldalán kell elhelyezni, a szeszes italokon pedig egyáltalán nem kell feltüntetni a tájékoztatást.

A kezdeményezésnek elsősorban egészségügyi indokai vannak. A megállapodás az unió lakosainak körében egyre elterjedtebb és egyre nagyobb problémát okozó túlsúlyosság elleni küzdelem része. A részletesebb adatközlés célja, hogy a tájékoztatással hozzásegítsék a fogyasztókat ahhoz, hogy minél megalapozottabb döntést hozhassanak.

A változás azonban csak a mennyiségek részletesebb közlését teszi kötelezővé, az arányokét nem. A megállapodás értelmében nem lesz ugyanis kötelező az irányadó napi bevételi érték (INBÉ) néven és ajánlott napi bevitel (RDA) néven is ismert tájékoztatás a só-, zsír-, cukor- és energiatartalomról.

A százalékos bontású kimutatás feltüntetése önkéntes lesz, igaz, a tagállamok az uniós szabályoknál szigorúbb szabályozással is élhetnek.