Csak a mennyiségek részletesebb közlése lesz kötelező, az arányokét nem.
Megállapodás született tegnap Brüsszelben a tagállami kormányokat tömörítő Európai Tanács soros magyar elnökségének tárgyalói, az Európai Parlament és az Európai Bizottság képviselői között az élelmiszer-címkézés reformjáról.
A megállapodás értelmében az új szabályok szerint valamennyi élelmiszer csomagolásán meg kell jeleníteni az energia-, só-, cukor-, fehérje-, szénhidrát- és zsírtartalomra, ez utóbbin belül kifejezetten a telített zsírsav tartalomra vonatkozó adatokat.
Az új élelmiszercímke a termék eredetét illetően is részletesebb adatközlést követel meg. A jövőben kötelező lesz feltüntetni a származási országot a sertés-, marha-, bárány- és kecskehús, valamint a baromfi esetében is. A tápanyagtartalomról tájékoztató adatokat azonban nem a termék csomagolásának legszembetűnőbb oldalán kell elhelyezni, a szeszes italokon pedig egyáltalán nem kell feltüntetni a tájékoztatást.
A kezdeményezésnek elsősorban egészségügyi indokai vannak. A megállapodás az unió lakosainak körében egyre elterjedtebb és egyre nagyobb problémát okozó túlsúlyosság elleni küzdelem része. A részletesebb adatközlés célja, hogy a tájékoztatással hozzásegítsék a fogyasztókat ahhoz, hogy minél megalapozottabb döntést hozhassanak.
A változás azonban csak a mennyiségek részletesebb közlését teszi kötelezővé, az arányokét nem. A megállapodás értelmében nem lesz ugyanis kötelező az irányadó napi bevételi érték (INBÉ) néven és ajánlott napi bevitel (RDA) néven is ismert tájékoztatás a só-, zsír-, cukor- és energiatartalomról.
A százalékos bontású kimutatás feltüntetése önkéntes lesz, igaz, a tagállamok az uniós szabályoknál szigorúbb szabályozással is élhetnek.