Új helyzet a gyermekkórházak osztályain

Kecskemét és a megyei kórház gyermekosztálya ad otthont a Gyermekápolók XV. Országos Kongresszusának. A szakmai fórumon számos előadás hangzik majd el, a legérdekesebbnek tűnő témákról a Petőfi Népe kérdezte Pap-Szekeres Anitát, a megyei kórház ápolási igazgatóját.

– A gyermekápolásban jelentkező új irányelvekről is szó esik majd. Mire kell gondolni, mi változott?

– Nem új dolog, de még nem szoktunk teljesen hozzá, hogy gyakorlatilag 0 órától 24-ig meg lehet látogatni a gyerekeket a kórházban, és hogy a szülő egész nap vele lehet, ha akar, mellette alhat. Ez abból a szempontból nagyon előnyös, hogy az édesanyát, édesapát meg tudjuk tanítani az ellátás terén bizonyos teendőkre, beavatkozásokra, így otthon nagy biztonsággal tudja majd gondozni gyermekét. Viszont a nonstop látogatás szemléletváltást követel tőlünk, ami nem megy egyik napról a másikra. A feszített munkatempó és a leterheltség mellett még rugalmasabban kell tudnunk kezelni azt a helyzetet, hogy a szülő folyamatosan figyeli a nővér, ápoló munkáját.

– Gondolom, ez sok konfliktus forrása.

– Igen, adódnak belőle viták, hiszen nem vagyunk egyformák, és egy kórházban igen sok ember van viszonylag kis helyen. A leggyakrabban egyébként a mobiltelefonok használatával vannak gondok, mikor a látogató nemcsak a saját gyermekét fotózza, hanem egy másik kis beteget is, vagy éppen az ápolót, a kórházi dolgozót. Emellett viszonylag gyakran próbálnak a szülők tanácsot adni a nővérnek, szerintük hogyan kellene ellátni a gyereket.

– Miként tudnak az ápolók felkészülni az ilyen szituációkra?

– Folyamatos képzésekkel próbáljuk a kommunikációt javítani, hogy jól végződjenek az esetleges vitás, kiélezett helyzetek. Idén lehetőséget kaptunk az ÁEEK-től egy mentálhigiénés és pszichológiai intervenciós továbbképzés-sorozatra, amelyen szintén sok munkatársunk részt vett. Emellett régóta dolgozik a kórházban egy úgynevezett burn out team, azaz kiégést megakadályozni hivatott csapat is, amely egy pszichiáterből, egy pszichológusból, egy diplomás ápolóból áll, és olykor a kórházlelkész is besegít. Ők tartanak foglalkozásokat az egyes osztályoknak, sőt, immár egyéni elbeszélgetésekre is van lehetőségük a kollégáknak.

– Milyen lelki segítséget tud nyújtani a kórház az ápolt gyermek szüleinek?

– Régóta szeretném, ha lenne egy mentálhigiénés szakemberünk, nemcsak a gyermekosztályon, hanem az egész intézményben. Ezt a tervemet még csak félig-meddig sikerült megvalósítani, de nagyon örülök, hogy egy kolléganő már dolgozik ilyen munkakörben a koraszülött osztályon. Neki abban van fontos feladata, hogy a 40. hét előtt érkezett babák édesanyjának segítsen feldolgozni a koraszülés jelentette traumát, hiszen emiatt ők általában nem tudják szoptatni gyermeküket. Később a mentálhigiénés tanácsadást szeretném kiterjeszteni a többi osztályra is, mert például a szülészeten is tudnunk kell lelkileg támogatni a magzatukat elvesztő édesanyákat, vagy a gyermekosztályon a gyógyíthatatlan beteg gyerekek szüleit... Továbbiak a lapban.