Új időszámítás a finanszírozásban a NEAK-nál

Történelmi lépésnek nevezte Kiss Zsolt, a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) főigazgatója a Magyar Kórházszövetség (MKSZ) XXXVII. Kongresszusán, hogy idén 150 milliárd forintnyi plusz pénz érkezik az intézményekhez, amelyet a dologi kiadásokra fordíthatnak, írja a MedicalOnline. 

A havi 12,5 milliárd forintos részletekben érkező forrás elosztásáról is beszámolt a mátraházi rendezvény második napján a főigazgató, aki szerint az E. Alap valamennyi kasszájába beépül a többlet – egyes tételek szorzóként – a szakellátástól a laborokon át a krónikus ellátásig.

Az összeget az alábbiak szerint osztják fel:

szakellátási alapdíjemelés: 53,8 milliárd Ft;

szakmafedezeti kiegyenlítés II. üteme: 41,9 milliárd Ft;

betegélelmezés: 47,2 milliárd Ft;

tételes elszámolás alá eső eszközök és szolgáltatások, hasi sebészet: 3,8 milliárd Ft;

tartalék: 3,2 milliárd Ft (kormányzati kérésre).

Több pezsgőt is durrantottak, amikor elindították a pénzt a kórházaknak – vallotta be Kiss Zsolt, aki szerint ha tavaly érkezett volna az intézményekhez ez az összeg, a 190 milliárd forintos lejárt számlatömeg 82 százalékát eliminálta volna.

Még mindig a személyi kiadások és a bértámogatás van túlsúlyban a finanszírozásban, a kórházaknak 1100 milliárd, a járóbeteg-szakellátóknak 849 milliárd forintot utaltak ezen a címen – osztotta meg a tavalyi év adatait a főigazgató, jelezve, a bértámogatás nem produktív elem a finanszírozásban, mert hiába nő, az ellátási esetszám nemigen változik, a betegellátás arányai nem javulnak.

Ezt igazolják a számok is, hiszen a járóbeteg-szakellátás országosan még mindig 8 százalékos elmaradásban van a bázisévhez (2019) viszonyítva, a kórházak pedig a teljesítmény 95 százalékát hozzák. A sor végén továbbra is stabilan őrzi a helyét a krónikus ellátás a 25 százalékos elmaradásával.

Tavaly és az azt megelőző évben 6621 szolgáltatót ellenőriztek a NEAK munkatársai az alapellátástól a klinikákig, szakmai, finanszírozási és pénzügyi területeken egyaránt. A feltárt szabálytalanságok nyomán 1,4 milliárd forint büntetést szabtak ki. A főigazgató itt jegyezte meg azt, hogy kevesebb lenne a szankció, ha széles körben alkalmaznának finanszírozási protokollokat, amelyek nemcsak az elszámolást segítenék, hanem a betegellátást is támogatnák.

Adósságrendezésre 2024-ben összesen 150 milliárd forintot kaptak a szolgáltatók, idén február 11-én pedig 96 milliárd forintot utalt számláikra a NEAK „gazdálkodást segítő támogatásként” a tavaly december végén fennálló, lejárt határidejű tartozás alapján. Az adósságállomány legnagyobb részét három egyetem halmozta fel, így a konszolidáció 30 százalékát a klinikák vitték el, 65 százaléka került az állami kórházakhoz – összegezte Kiss Zsolt.

A teljes információ a cikkben.