Új időszámításra ébredtünk: mától tényleg tilos a hálapénz

Tavaly októberben derült ki, hogy megtörténik a régóta sürgetett korszakváltás a hazai egészségügyben. Ennek részeként kikerül a rendszerből a hálapénz, emelkednek az orvosbérek, valamint a döntéshozói szándék szerint méltóbb, egyben átláthatóbb viszonyok jönnek létre a szektor életében. De vajon mit hoz a betegeknek az új rendszer? Az Index utánajárt.

Lesz-e elég orvos, valamint egészségügyi szakdolgozó az ellátás fenntartásához hétfőtől?

Várhatóan csak néhány ezren nem írják alá az egészségügyi szolgálati jogviszonyt. Az egészségügyi szakértők szerint az ágazatban dolgozók nagy része vállalja az új jogviszonyt március elsejétől.

Hétfő éjfélig az állami és önkormányzati fenntartású egészségügyi intézményekben dolgozók még aláírhatják a szerződésüket, amely belépteti őket az új egészségügyi szolgálati jogviszonyba. A szakmai becslések szerint pár ezer fős lemorzsolódás várható a majdnem 140 ezres összlétszámú állami egészségügyi szektoron belül.

Aki nem írja alá a szerződését, annak automatikusan megszűnik a közalkalmazotti viszonya, vagyis ha nem örökre, de ezzel egyértelműen búcsút int a hazai közfinanszírozott egészségügynek. Ettől a nem aláírók még minden további nélkül vállalhatnak munkát a magánegészségügyben, kérdés, hogy a privát szektornak az ország különböző régióiban mekkora a munkaerő felszívó kapacitása.

Fogad-e az orvosom hétfőtől a magánrendelésén?

Igen. Legfeljebb más helyszínen és rendelési időpontban. Ugyanis a egészségügyi szolgálati jogviszony a döntéshozói szándék szerint nem szeretné ellehetetleníteni a magánpraxisokat és a másodállásokat. Feltéve, ha ezeket az orvosok és az asszisztensek a munkahelyükön engedélyeztetik, és a magánpraxist szigorúan a munkaidejükön túl, a szabadidejükben viszik.

Itt az alapvető törvényalkotói cél, hogy a magánpraxis és az állami rendszerben, kórházakban, rendelőintézetekben elvégzett szolgálat egyértelműen elkülönüljön egymástól.

Megmarad-e a szabad orvosválasztás joga?

Igen. Területileg továbbra sem lesz behatárolva, hogy ki hol veheti igénybe a közfinanszírozott egészségügyi ellátást. Függetlenül attól, hogy hol lakik. Ha például kismamaként úgy döntök, hogy nekem az óbudai Szent Margit Kórház szülészete a szimpatikus, akkor járhatok oda terhesgondozásra, majd szülhetek is ott. A térdműtétemnek szintén választhatok ortopédiát.

Büntetik-e március 1-je után, ha mégis hálapénzt adnánk vagy bármiféle előnyhöz szeretnék jutni az egészségügyben?

A Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) március 1-jétől ellenőrzi az egészségügyi szolgálati jogviszonyban állóknál a hálapénz elfogadását. Egy olyan újonnan létrejött főosztályról van szó, amelynek munkatársai azt tesztelik, hogy az orvos, valamint a többi egészségügyben dolgozó elfogadja-e a vesztegetésre kínált pénzt, vagy él-e más felajánlott jogtalan előnnyel. 

Az ötven fős szervezet vezetősége az utóbbi hónapokban többször is hangsúlyozta, hogy az ellenőrzésekkel, az ún. megbízhatósági vizsgálatokkal nem a csőbe húzás vagy a csapdába csalás a céljuk. 

Ha valakit tetten is érnek, az NVSZ hálapénzre specializálódott csoportja feljelentést tesz, majd innen minden ügy egyedi elbírálás alá esik, az ítéletet végül a bíróság mondja ki. A hálapénzt elfogadót akár három évig terjedő szabadságvesztésre is ítélhetik. A betegeket elvileg nem fogják vizsgálni, legalábbis nem az NVSZ munkatársai.

Azzal azonban mindenek előtt érdemes tisztában lenni, hogy a hálapénz adása vesztegetésnek, azaz bűncselekménynek minősül. A betegek ellen ugyanúgy büntetőeljárás indul, ha feljelentés érkezik a nyomozóhatósághoz. Az orvosokat, egészségügyi dolgozókat viszont nem terheli feljelentési kötelezettség. A hálapénzt adó páciens egy évig terjedő szabadságvesztésre ítélhető. Továbbiak a cikkben