• nátha
    • Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

      Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

Új korszak kezdődhet a gyógyszeriparban?

Lapszemle 2023.01.18 Forrás: National Geographic
Új korszak kezdődhet a gyógyszeriparban?

Az USA-ban egy újonnan hozott törvény már nem követeli meg az új gyógyszerek emberi teszteléséhez az előzetes állatkísérleteket.

2022 decemberében született meg az a törvény, amely szerint az USA gyógyszerészeti hatósága, az FDA (80 év törvényi alkalmazás után) már nem tartja szükségesnek egy új szer emberi tesztje előtt állatokon is kísérletet végezni – számolt be a Science alapján a National Geographic.

Az eddigi előírás szerint legalább egyszer kellett rágcsálókon (egér vagy patkány) ellenőrizni a szer biztonságos és hatékony voltát, egyszer pedig nem rágcsálón (ez majom vagy kutya általában), mielőtt emberi tesztre került sor. Emiatt évente sok tízezer állatot „használtak el” a gyógyszerfejlesztő cégek, ám így is csak minden tizedik emberi tesztre kerülő szerből lett valóban gyártott gyógyszer is. Emiatt is érvelnek sokan, és nem csak az állatvédők azzal, hogy felesleges pénzkidobás és életek elpocsékolása az efféle állatkísérlet.

Az elmúlt évtized(ek)ben egyre nagyobb szerepet kapott a gyógyszerfejlesztésben is a számítógépes modellezés, amelyben az egyes molekulák lehetséges hatásait szimulálják, illetve újabban a mikrocsipre épített emberi szervek (organ-on-a-chip) is egyre több kísérletben helyettesítik, legalább részben az élő alanyokat. Bár e technológiák még nagyon sok fejlődési lehetőséget rejtenek magukban, vagy, ahogy az állatkísérletek elhagyását ellenzők mondják, még gyerekcipőben járnak, nagyon is ígéretes módszerekről van szó. Az új törvényi szabályozással valószínűleg lendületet is kap majd e technológiák fejlődése.

További részletek a cikkben.