• nátha
    • Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

      Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

Új lehetőséget is teremt a járvány

Lapszemle 2021.05.31 Forrás: InfoStart
Új lehetőséget is teremt a járvány

Azok a leginkább készek követni az utasításokat, akik hisznek a társadalmi egységben és kohézióban.

Többen kérik az oltást, ha úgy érzik, személyesen nekik tettek félre abból egy adagot, és járványügyi kérdésekben nem a celebekre, hanem a szakértőkre hallgatunk inkább – a társadalomtudósok mindezt és sok mást is a pandémia alatt kifejlesztett módszerekkel folytatott vizsgálataik során tudtak meg, írja a Nature nyomán az Infostart

A koronavírus a társadalomtudósok kezébe hihetetlen lehetőségeket adott: világszerte ugyanazokon a folyamatokon áteső emberek reakcióit vizsgálhatják egyidejűleg. Mind ugyanazokkal a veszélyekkel és nehézségekkel nézünk szembe, így kulturális, társadalmi és egyéni különbségeink határozzák csak meg azt, hogy a pandémia által elénk állított akadályokra miképp reagálunk. Az infromációáramlás vagy a dezinformáció terjedésének ilyen széles körű vizsgálatára korábban nem volt esélyük. 

Jay Van Bavel New York-i pszichológus a pandémia elején kezdte el kutatni, hogyan hatnak a társadalmi tényezők a bevezetett közegészségügyi intézkedések betartására, köztük például a távolságtartásra. Amikor a Twitteren megkérdezte, lenne-e olyan kutatótárs, aki csatlakozik hozzá, 67 ország több mint 200 szakembere jelentkezett, legnagyobb meglepetésére.

Végül 46 ezer embert sikerült elérnie a kutatással, átfogó képet rajzolva. Ennek eredményeiből kiderült: azok a leginkább készek követni az utasításokat, akik hisznek a társadalmi egységben és kohézióban. Az erősebb nemzeti identitás az intézkedések betartásával korrelált, de kiderült az is, nem mindegy, ki közvetíti az üzenetet. Hat ország 12 ezer válaszadóját arról kérdezték, kinek hinne leginkább: Tom Hanksnek, Kim Kardashiannek, saját országa egy prominens kormánytisztviselőjének vagy Anthony Fauci amerikai egészségügyi főtanácsadónak. Minden országban Fauci üzenetét osztották volna meg a legtöbben, a hírességek átadta üzenet meglehetősen hatástalannak bizonyult.

Az oltások terén a brit Jersey szigetén alkalmaztak egy, az influenza elleni védőoltásoknál már használt módszert. Az emberek hajlamosabbak beadatni maguknak a vakcinát, ha úgy érzik, az az övék, nekik van félretéve: ha influenza elleni oltásra hívták be azzal az SMS-sel az embereket, hogy jöjjenek el a nekik lefoglalt adagért, nagyobb volt a megjelenési arány. Jersey szigetén az oltással kapcsolatosan szkeptikus idősotthoni dolgozók 93 százaléka oltatta be magát azt követően, hogy úgy kommunikáltak irányukba a vakcináról, hogy az személyesen rájuk vár.