Egy magyar kutatócsoport munkája segítheti a kísérleti gyógyszerek hatásának megismerését.
Módszerük első alkalmazásaként a vese egyes sejtjeinek kalciumháztartását vizsgálták, a kapott eredmények jelentőségét pedig jól mutatja, hogy a kutatók a Journal of the American Society of Nephrology hasábjain számolhattak be munkájukról. A rangos amerikai folyóiratban megjelent cikk az első komolyabb leközölt eredménye annak a nagyobb volumenű, több kutatócsoportot is érintő munkának, amelynek során transzgenikus patkányokat állítanak elő gyógyszerkutatási célokra – olvasható a richpoi.com portálon.
Orbán Tamás és az MTA Természettudományi Kutatóközpont Enzimológiai Intézetében dolgozó kutatótársai az általuk már évek óta sikeresen alkalmazott génbeviteli eljárást, a Sleeping Beauty transzpozonos rendszert használták arra, hogy transzgének megtermékenyített petesejtekbe való injektálását követően transzgenikus patkányvonalakat állítsanak elő. A kísérletek során egy kalciumra érzékeny fluoreszcens fehérjét (GCaMP2-t) juttattak be a patkánysejtekbe úgy, hogy azok a későbbiek során meghatározott szövetekben fejeződjenek ki. Az így létrehozott transzgenikus patkányvonalakon in vivo lehet vizsgálni és követni egyrészt a szöveti kalciumháztartás szabályozását, másrészt élettani és gyógyszerhatástani szempontból lehet jellemezni olyan vegyületeket, amelyek a gyógyszerfejlesztési projektek során kerülnek terítékre.