• nátha
    • Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

      Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

Új sebészeti eljárás, pécsi segítséggel

Lapszemle Forrás: Dunántúli Napló Online

A közelmúltban először alkalmazták Szegeden a sebészeti és katéteres technikáját ötvöző eljárást.

Dr. Kollár Lajos, a Pécsi Tudományegyetem professzora is részese volt a forradalmi sebészeti beavatkozásnak Szegeden. A közelmúltban először alkalmaztak a Szegedi Egyetem Sebészeti Klinikáján egy, az értágulat kezelésének sebészeti és katéteres technikáját ötvöző új eljárást. A katéteres műérbeültetésben aktívan részt vett Kollár Lajos, a Pécsi Tudományegyetem professzora, a pécsi Klinikai Központ vezetője is – írja a Dunántúli Napló – online.

Pécsett már évek óta végzünk ilyen jellegű beavatkozásokat, ám ez volt az első alkalom, hogy Szegeden is sor kerülhetett az operációra – nyilatkozta a professzor, hozzátéve azt is, önmagában tehát nincs szó szenzációról, még akkor sem, ha tény, hogy a műérbeültetés valóban nem egyszerű beavatkozás, ám rengeteg pozitív hozadéka van. Hogy mást ne mondjak – fűzte hozzá dr. Kollár - korábban egy-egy műtét két-három órán át is tartott, és szükség volt a has vagy a mellkas teljes feltárására. Ma azonban elég lágyékhajlatban két öt-hat centiméteres metszést ejteni, és onnan már be tudjuk juttatni a megfelelő helyre a műeret. Ráadásul a kóros értágulásokban keletkező rögösödés elúszásának veszélye is azonnal megszűnik – hangsúlyozta a professzor.

Az érbetegség az egyik vezető halálok ma Magyarországon – az új módszer alkalmas a közlekedési baleset miatt nagyon gyakran bekövetkező komolyabb érsérülések gyors és biztonságos ellátására is.

A szegedi munka kapcsán leginkább az együttműködés fontosságát kell kiemelni. Szó sincs ugyanis arról, hogy egy-egy klinikai központ kisajátítana magának egy-egy operációfajtát. Az ilyen, legmagasabb szintű beavatkozásoknál minden esetleges felmerülő presztízskérdés háttérbe szorul, és nem az a lényeges, hogy egy adott műtétet hol végezhetnek el, hanem hogy minél könnyebben és minél gyorsabban megkaphassa a beteg a legjobb ellátást – tette hozzá dr. Kollár Lajos.

A hamarosan élesedő Semmelweis-terv ezen a téren is rendbe teszi a dolgokat: a rögzülő betegutaknak köszönhetően a beavatkozásra várók egyértelműen oda kerülnek majd, ahol a legjobban tudják őket operálni. Így az értágulattal küszködőket immáron Szegeden is el tudják majd látni.