Az új funkciókkal rendelkező, fejlett klinikai defibrillátor a korábbi készülékekhez képest új diagnosztikai algoritmusokat és érzékelőket is alkalmaz.
A fejlesztések egyik fő iránya a ritmuszavarok és a visszatérő keringés pontosabb érzékelése, valamint a defibrilláláshoz és a cardioversiohoz szükséges optimális energiaszint pontosabb meghatározása volt. A Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központ I. sz. Belgyógyászati Klinikáján a kutató-fejlesztői munka során széleskörű adatgyűjtés történt a cardiopulmonalis resuscitatio, akut és elektív cardioversio, valamint intenzív terápiás ellátásra szoruló betegek EKG monitorozása során, írja a MedicalOnline.
Az adatok felhasználásával a konzorcium ipari partnere kifejlesztette az új készülék prototípusát, melynek tesztelése jelenleg is zajlik. Sikeres klinikai alkalmazás esetén a készülék fejlett funkcióinak köszönhetően emelheti a sikeres újraélesztések arányát. Esetleges járványhelyzetben a betegellátási idő rövidülése csökkentheti a beteg és az egészségügyi személyzet fertőzésveszélyét is. A fejlett algoritmusok és érzékelők alkalmazása a kritikus állapotban lévő betegek gyorsabb, biztosabb ellátását eredményezhetik, javítva a beavatkozások sikerarányát, csökkentve a helyes diagnózis felállításához és a terápiás eljárásokhoz szükséges időt, valamint a beavatkozásokkal járó egyes szövődményeket.
Tóth Kálmán professzor, a projekt szakmai vezetője a fejlesztés kapcsán elmondta, hogy a projekt során szerzett tapasztalatainkat több, nemzetközi szakemberek részvételével tartott hazai kongresszuson is prezentáltuk. A defibrillátor-fejlesztés kapcsán felmerült egyes új technológiai módszerekkel kapcsolatban a szabadalom beadása folyamatban van.
További részletek a MedicalOnline-on.