• nátha
    • Fújd ki rendesen! Minden a nátháról

      Fújd ki rendesen! Minden a nátháról

    • Alvadásgátló mellett a nátha terápiája sem egyszerű

      Alvadásgátló mellett a nátha terápiája sem egyszerű

    • A felsőlégúti nyavalyák könnyen megkeseríthetik a karácsonyt

      A felsőlégúti nyavalyák könnyen megkeseríthetik a karácsonyt

  • melanóma
    • Ismeri a melanoma 15 rizikófaktorát?

      Ismeri a melanoma 15 rizikófaktorát?

    • A mesterséges intelligencia az anyajegyszűrésben

      A mesterséges intelligencia az anyajegyszűrésben

    • Segítenek a szűrőkampányok a melanoma felismerésében

      Segítenek a szűrőkampányok a melanoma felismerésében

  • egynapos sebészet
    • Duplájára nőtt az egynapos sebészeti ellátások aránya

      Duplájára nőtt az egynapos sebészeti ellátások aránya

    • Két és félszer több az egynapos műtét a győri Petz-kórházban

      Két és félszer több az egynapos műtét a győri Petz-kórházban

    • Egynapos ellátási egységet adtak át a pécsi szívcentrumban

      Egynapos ellátási egységet adtak át a pécsi szívcentrumban

Új utak a rákgyógyításban – Beszélgetés Dank Magdolnával

Lapszemle 2020.02.15 Forrás: wmn.hu
Új utak a rákgyógyításban – Beszélgetés Dank Magdolnával

A molekuláris patológiai leletek napi gyakorlatba kerülése forradalmi változásokat hozott a daganatos betegek kezelésében.

A daganatos megbetegedések kapcsán a legtöbbünknek a sugár- és a kemoterápia jut eszébe kezelési módként. Valójában az onkológiában újabb és újabb fejlesztések látnak napvilágot, ezek egy része pedig már Magyarországon is elérhető – igaz, sok mindentől függ, hogy kinél milyen kezelés lehet a legnagyobb valószínűséggel hatásos. Dank Magdolna professzor, a Semmelweis Egyetem Belgyógyászati és Onkológiai klinikájának professzora segített eligazodni a lehetőségek között - írja a wnm.hu.

Molekuláris diagnosztika és célzott gyógyszerek

Az emberi szervezetben huszonöt-harmincezer gén – a sejtmag kromoszómáiban lévő nukleinsavszakasz – van jelen. Ezek közül nagyjából ötszáz úgynevezett driver gén, ami meghibásodhat, és ez a fajta hiba vezethet a daganatos betegségek kialakulásához. Ma már lehetőség van a meghibásodott gének kimutatására az úgynevezett molekuláris diagnosztika révén – ennek során a daganatban lévő DNS-szekvenciát hasonlítják össze a normális DNS-szekvenciával. Ugyanígy léteznek célzott gyógyszerek is, amelyek kimondottan a betegség kiváltó okát, azaz az adott génhibát hivatottak kijavítani, míg a hagyományos sugár- vagy kemoterápia a sejtosztódásra – vagyis a betegség tünetére – lehet befolyással. Egyelőre nincs minden génhibára célzott gyógyszer, ha pedig igen, még mindig nem biztos, hogy az adott betegnél az lesz a leghatékonyabb.

Immunterápia

A szervezetünkben millió és millió sejt keletkezik – ezek között mindig lesz hibás, amely akár rákos elfajulásra is képes lehet. Az ilyen rosszindulatú sejtek azonban vagy eleve életképtelenek, vagy az immunrendszer idegenként felismeri és elpusztítja őket. Az életkor előrehaladtával és a környezeti ártalmak révén egyre több lesz a hibás sejt, ezért az immunrendszer egyre nehezebben birkózik meg velük – főleg, ha már eleve alacsonyabb hatásfokkal működik. Így a hibás sejtek megtapadnak, szaporodnak, és előbb-utóbb aktiválódik a betegség – a rákos sejtek pedig meggátolják a limfocitákat abban, hogy felismerjék és elpusztítsák őket.

Ezt a folyamatot hivatottak megállítani, illetve visszafordítani az immunonkológiai gyógyszerek – melyek nem azonosak a gyógynövényboltokban kapható alternatív immunerősítőkkel. Valójában ezek a készítmények a daganat „bombázása” helyett célzottan serkentik azokat az immunsejteket amelyek így, „megtámogatva” már képesek lehetnek legyőzni a daganatot.

Prof. dr. Dank Magdolnát a fenti terápiákban rejlő lehetőségekről, illetve a még kísérleti fázisban lévő, ám ígéretesnek tűnő felfedezésekről kérdeztük.

WMN: A molekuláris diagnosztika még a közelmúltban is elsősorban magánegészségügyi intézményekben volt elérhető – a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) csupán néhány olyan gén vizsgálatát finanszírozta, amelyekre volt közfinanszírozott célzott hatóanyag. Így azonban feltérképezetlenek maradhattak más hibás gének, illetve az úgynevezett rezisztenciagének is, amelyek csökkentik az alkalmazott készítmény hatékonyságát. Bővült-e a közfinanszírozottan vizsgálható gének köre?

D. M.: A molekuláris patológiai leletek napi gyakorlatba kerülése forradalmi változásokat hozott a daganatos betegek kezelésében. Kiemelném például a tüdőrákot, ahol a molekuláris patológiai lelet alapján számos célzott terápia áll ma már – NEAK-finanszírozottan – rendelkezésre, és az immunonkológiai készítmények is a rutinellátás részét képezik. Egyre több ilyen gyógyszert alkalmazunk a daganatok kezelésében. A teljesség igénye nélkül: melanoma malignum (festékes anyajegyből kiinduló daganat), tüdőrák, veserák, tripla negatív emlőrák, fej-nyakdaganatok, hólyagrák – ahogy látható, egyre szélesebb a kör.

Fontos érteni, hogy kezelni a bizonyítékokon alapuló terápiákkal lehet, amelyekhez a klinikai vizsgálatok nyújtanak információkat. Új típusú vizsgálatok vannak, ahol már nem egy szervre irányul a gyógyszerfejlesztés, hanem például egy génhibára, amely kialakulhat bármely szervben. Ezeket „kosárvizsgálatnak” nevezzük, mivel összegyűjtjük azokat a betegeket – függetlenül attól, hogy például a veséből, májból vagy emlőből indult-e a daganat –, akiknek egy speciális génmutációja van. Az így nyert ismeretek alapján lehet kimondani, hogy az adott génmutációra fejlesztett gyógyszer hatékony. Ez egyben a betegbiztonságot is jelenti.

A több száz génes vizsgálatokra alapozott gyógyszerválasztás nem a bizonyítékokon alapuló kezelést jelenti, hanem egy lehetőséget arra, hogy a konvencionális kezelésre nem reagáló daganat esetében génmutációt, és a génmutációra kifejlesztett gyógyszert lehessen találni. DE: ezek a gyógyszerek többnyire nem a „kosárvizsgálatokból” jönnek, hanem például azt tudjuk, hogy egy készítmény veserákban hatékony volt, ám ez még nem jelenti azt, hogy biztosan fog hatni a vizsgált emlőrákban. Vagyis lehetőségről, terápiás opcióról van szó.

Szerencsére a rutin molekuláris patológiai leletekben egyre több információ van. Így például van olyan vastagbélrákban, illetve hasnyálmirigyrákban szenvedő betegünk, aki az úgynevezett HER2-meghatározás után – HER2-génmutációról talán még egy laikus is tudja, hogy eddig csak a HER2-pozitív emlőrákok, majd később gyomorrákok esetében beszéltünk – az emlő- és a gyomorráknál alkalmazott HER2-gátló kezelést kapja. Megint csak a teljesség igénye nélkül: a HER2-, a BRAF-, az ALK-, a ROS1-meghatározás rendelkezésre áll, ahogy a tumorok PD-1 receptor- és MSI-státusa is. (BRAF, ALK, ROS1: génmutációk; PD-1: olyan fehérje, amely megakadályozza, hogy az immunrendszer azonosítsa és megtámadja a rákos sejteket; MSI, teljes nevén mikroszatellita: az emberi génállományban normálisan előforduló DNS-szekvencia, amelynek a hossza a hibajavító gének meghibásodása miatt megváltozhat, ez pedig daganat kialakulásához vezethet – a szerk.)

Az MSI-ről dióhéjban: a DNS-hibajavítással összefüggő hibákat – a mikroszatellita-instabilitás jelenlétét – is rutinszerűen lehet vizsgálni. Amikor MSI-állapot van, függetlenül attól, hogy melyik szervből indult a daganat, immunterápiás ellátásra van lehetőség, ami NEAK-finanszírozott. Legújabban pedig az NTRK génfúziós meghatározás is a kezünkben van, és itt is tumortípustól függetlenül lehet nagyon hatékony, úgynevezett célzott terápiát alkalmazni. (NTRK génfúzió: olyan ritka genetikai rendellenesség, amely a szervezet különböző részeiben, például tüdőben, pajzsmirigyben és belekben lévő tumorokban jelentkezhet – a szerk.) De még mielőtt valaki azt gondolná, hogy nagyszámú kezelés zajlik NTRK-gátlóval, fontos tudni, hogy az NRTK génfúzió az összes tumor kevesebb mint egy százalékában található meg – persze, ha szervi bontásban nézzük, akkor már más százalékokat kapunk, például a tüdőrákok két százalékában található NRTK génfúzió.

További részletek a cikkben.

Legolvasottabb cikkeink