Fazekas Sándor: A magyar embernek van étkezési szokása: csúszómászót, rovart nem eszünk.
Egészségügyi szempontból veszélyes lehet bogarat enni, és az adott területen idegennek számító rovarfaj természetvédelmi kockázatot is jelenthet - idézte Nagy István agrárminiszter egy képviselői kérdésre adott válaszát a napi.hu.
Az étkezési célú rovarok - a 2018 januárjától hatályos - 2283/2015/EUrendelet szerinti "új élelmiszernek" minősülnek az Európai Unióban, így minden más új élelmiszerhez hasonlóan forgalomba hozatalukat szigorú élelmiszerbiztonsági értékelés előzi meg. A rovarok élelmiszercélú tenyésztésének és fogyasztásának előnyei mellett egyelőre ismeretlen kockázatú veszélyek is felmerülnek: szennyezettek lehetnek patogén mikrobákkal, toxikus anyagokkal, bizonyos részeik nem emészthetőek, és a fogyasztásuk következtében fellépő allergiás reakciók sem zárhatóak ki. Egy háznál tenyésztett, az adott földrajzi területen idegennek számító rovarfaj természetvédelmi kockázatot is jelenthet - írta válaszában a miniszter, aki szerint az elsődleges szempont az, hogy az új élelmiszer nem veszélyeztetheti az emberi egészséget.
A rovarok és azokból készült élelmiszerek az uniós "új élelmiszer" rendelet hatálya alá tartoznak, azokat csak engedélyeztetés után lehet forgalomba hozni az EU-ban. Ez azonban nem elegendő Magyarországon, ahhoz a magyar hatóságok engedélye is kell(ene), de ilyen élelmiszerek jelenleg nálunk nem forgalmazhatók - derül ki a Nébih oldaláról.
Korábban néhány EU tagállam (például Anglia, Belgium, Hollandia, Dánia, Finnország) nemzeti hatáskörben engedélyezte területén egyes rovarélelmiszerek kereskedelmét. Ezeket azonban az új, 2018-tól hatályos rendelet szerint uniós szinten is engedélyeztetni kell (az eljárás során bizonyítani, hogy azok nem veszélyeztetik a fogyasztók egészségét), a legkésőbb 2020-ig. (Uniós szinten eddig - a Magyar Nemzet júliusi cikke szerint - a szöcske, a tücsök és a lisztkukac étkezési célú felhasználásának engedélyezését kérték a piaci szereplők.)