A Pénzügyminisztérium az államháztartás egyensúlyának megtartása érdekében maradványtartási kötelezettséget írt elő a minisztériumok számára.
A döntés alapján az egyes tárcáknak 9655,3 millió forint maradványtartási kötelezettséget írtak elő. A részletekről Székely Tamás, az egészségügyi tárca vezetője a Magyar Nemzethez eljutatott levelében ad tájékoztatást, miszerint ez az előírás mind az intézményekre, mind fejezeti kezelésű előirányzatokra nézve komoly megterhelést jelent.
A minisztérium nem nyilatkozik arról, hogy mely intézményeket érintheti negatívan a maradványtartási kötelezettség, azonban annyit közöltek, hogy az intézkedés értelmében nem kevesebbet kell költeni az éves előirányzatnál, hanem nem lehet annál többet, így állításuk szerint nem szűkül az éves keret.
A pénzügyi tárca részéről nem cáfolták a levélben található adatokat. Ott úgy érveltek, hogy az eddigi eredmények megőrzése miatt a kormányzat nem bizonytalanodhat el a jelenlegi költségvetési politika folytatásától.
Az intézkedés Kupper András ellenzéki politikus szerint aggodalomra adhat okot, mivel az ágazat már így is válságos helyzetben van, véleménye szerint nem szabadna zárolni a költségvetési maradványt, mivel vagy az egészségügyi intézmények nehéz helyzete vagy éppen a fenyegető világjárvány miatt könnyen előfordulhat, hogy hozzá kell nyúlni a tartalékokhoz.
Egy a Magyar Nemzetnek nyilatkozó egészségügyi vezető azonban elmondta, hogy a maradványtartási kötelezettség valójában nem csak a tartalékokat érinti, mivel az összeg már lekötötték különböző szerződésekben, így a tárca intézményeinek kell kisebb összegből gazdálkodniuk, ilyenek például az Országos Mentőszolgálat, az Országos Vérellátó Szolgálat, valamint több egészségügyi szolgáltatást nyújtó országos intézmény, köztük például az Idegsebészeti vagy a Rehabilitációs Intézetet.