Az 1970-es években bekövetkezett első hullám után félő, hogy újabb következik be.
A globális felmelegedés hatására nő a kullancsinvázió veszélye Európában, így hazánkban is - mondta el Kapiller Zoltán, a Magyar Kullancsszövetség Közhasznú Egyesület elnöke a Világgazdaságnak.
Az 1970-es években bekövetkezett első hullám után félő, hogy az uniós országok e vérszívók által veszélyeztetett területein újabb következik be, ez eddig ismeretlen betegségek megjelenését is maga után vonhatja. Ezért nagyon fontos a védekezés, a kullancscsípés megelőzése. Az elsődleges prevenciót szolgálja a zárt öltözék a kertekben, erdőkben, parkokban, a sildes sapka viselete és a test kullancsirtó szerekkel történő bekenése. Ma mégis megtámad az élősködő, egy e célra kapható kanállal lehet eltávolítani a vérszívót. A csípés helyét alkohollal, kölnivel lehet fertőtleníteni. Az eltávolított vérszívót műanyag dobozban lezárva kell eljuttatni a legközelebbi laboratóriumba.
A kullancsok egy csoportja agyhártya- és agyvelőgyulladást (encephalitist) okozó vírussal fertőzött, ám sokkal gyakoribb a Lyme-kórt előidéző baktériumfertőzés. A kullancsoknak közel kétszáz fertőző betegség kórokozóinak a terjesztésében van szerepük. Magyarország erősen fertőzött terület. A kiemelten nagy kockázatú megyékben 2006-ról 2007-re 115-ről 175-re emelkedett az agyvelő- és agyhártya-gyulladásos esetek száma. Ausztriában a fertőzések elkerülése végett a lakosság spontán szándékú, prevenciós indíttatású védőoltáskampányának a hatására a népesség 90 százalékát oltották be az agyvelő- és agyhártyagyulladás vírusa ellen.