• nátha
    • Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

      Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

Újabb nyugdíjkorhatár-emelés jöhet Magyarországon?

Lapszemle 2023.02.24 Forrás: Pénzcentrum
Újabb nyugdíjkorhatár-emelés jöhet Magyarországon?

A felosztó-kirovó rendszer miatt az egész rendszer stabilitását a dolgozók és az eltartottak aránya adja.

assan evidencia, hogy az előregedő társadalom, a népességfogyás és a várható élettartam növekedése gyengítik a most is roskadozó állami ellátórendszert. Bár a kedd délután az Eurostat által publikált adatokból az is kiderült, hogy csupán az aktív korúak és az ellátottak arányát nézve messze nem hazánkban a leginkább drasztikus a helyzet, a képet árnyalja, hogy a magyar nyugdíjrendszer éppen erre az arányra épül, ezért az arányszám eltolódása szinte borítékolhatóan komoly problémákhoz vezet majd, írja a Pénzcentrum

A kereső-eltartott arány hazánkban is egyre drasztikusabb mértékű romlást mutat. Éppen a második világháború után született, úgynevezett "baby boomer" generáció tömeges nyugdíjba vonulásának küszöbén állunk, az arányok pedig ettől függetlenül is durva ütemben változnak. A KSH becslései szerint az időskori ellátottsági ráta már 2020-ben 30,7 százalékon állt, 2030-ra pedig 35,1 százalékra nőhet. A mostani Eurostatos statisztikák pedig vissza is igazolják a folyamatot, ugyanis 2022-ben már 31,7 százalékon állt ez 

Ugyan ez még elmarad az EU-s átlagtól, ettől függetlenül okozhat problémát. Az elöregedő társadalom ugyanis idővel összeroppanthatja a már most is látható módon egyre gyengébb lábakon álló nyugdíjrendszerünket.

A statisztikai hivatal egy korábbi, igen részletes jelentéséből az is kiderült, hogy míg 2019-ben 1000 munkaképes emberre még "csak" 317 nyugdíjas jutott, 2062-re 536 nyugdíjast kellhet majd eltartania ugyanennyi embernek. Ez 53,6 százalékos eltartottsági rátát jelentene. Talán nem túlzás kijelenteni, hogy ez a tendencia idővel nyugdíjkatasztrófához vezethet.

A problémát ugyanis hazánkban súlyosbítja az  úgynevezett felosztó-kirovó rendszer is. Ennek lényege ugyanis az, hogy a mindenkori befizetések teremtik meg a mindenkori kifizetések fedezetét, azaz az aktív korúak a jelenlegi nyugdíjasok ellátását finanszírozzák és nem a sajátjukat. Tehát az egész rendszer stabilitását a dolgozók és az eltartottak ideális aránya adja, amitől pedig évről évre távolodunk.

További részletek a Pénzcentrum cikkében.