• nátha
    • A tüdőgyógyász szerint a náthának is lehetnek szövődményei

      A tüdőgyógyász szerint a náthának is lehetnek szövődményei

    • Immunerősítést már nyár végén érdemes elkezdeni

      Immunerősítést már nyár végén érdemes elkezdeni

    • Itt az ősz, már támadnak a vírusok

      Itt az ősz, már támadnak a vírusok

  • melanóma
    • Segítenek a szűrőkampányok a melanoma felismerésében

      Segítenek a szűrőkampányok a melanoma felismerésében

    • A betegségről a melanoma világnapján

      A betegségről a melanoma világnapján

    • Melanoma: Fedezze fel időben az árulkodó jeleket!

      Melanoma: Fedezze fel időben az árulkodó jeleket!

  • egynapos sebészet
    • Egy területen jó teljesítményt nyújt az egészségügy

      Egy területen jó teljesítményt nyújt az egészségügy

    • Profilbővítést tervez a sikeres egynapos sebészet

      Profilbővítést tervez a sikeres egynapos sebészet

    • Megtriplázható az egynapos műtétek száma hazánkban

      Megtriplázható az egynapos műtétek száma hazánkban

Újabb részletek a szenzációs magyar felfedezésről

Lapszemle 2019.05.25 Forrás: InfoRádió
Újabb részletek a szenzációs magyar felfedezésről

Olyan idegpályát írtunk le, ami alapvetően képes befolyásolni az emlékeinket és az ezek alapján kialakuló érzelmeinket is.

Az emlékezésért és egyben a felejtésért is felelős új idegpályát fedeztek fel magyar kutatók. Az alapkutatás eredményeit a világ egyik vezető tudományos folyóiratában, a Science-ben jelentették meg - ide évek óta nem kerültek be magyarok. Emlékek, érzelmek, felejtés - az Inforádió Nyiri Gábor kutatásvezetőt kérdezte.

Habár egereken fedezték fel ezt az idegpályát, nagyon valószínű, hogy az emberekben is jelen van, mert az agytörzs az evolúciósan is az egyik legősibb agyterület, ezek az egérben is nagyon hasonlóak a majom és az ember sejtjeinek hálózatához.

Az idegpálya és az azt működtető sejtcsoport az emlékezésért, de leginkább a felejtésért felelős. "Ha ezek a sejtek nem működnek megfelelően az agytörzsben, akkor ezeket az eseményeket újra és újra felidézzük, és sokkal intenzívebben él bennünk. Valójában épp ez az ismérve a szorongásos megbetegedéseknek. Azt nem állítom, hogy a szorongásnak ez a sejt a meghatározója, de akár egy ilyen jellegű működésben is részt vehet" - fejtette ki Nyiri Gábor.

Arról is beszélt, hogy a világstatisztikák szerint a társadalom számára a legnagyobb gazdasági és mindennapi terhet az idegrendszerrel összefüggő problémák jelentik. "Ennek az a szomorú oka, hogy míg komoly betegségekben az emberek sajnos meghalnak, idegrendszeri betegségek (például az Alzheimer-kór, a súlyos depresszió, a skizofrénia) könnyen lehet, hogy évtizedekig kínozzák az embereket".

"Miután valójában a gondolataink vagyunk, az emlékeink építenek fel minket - hogy mi az, amire emlékszünk, ez alapján milyen predikciókat teszünk, hogyan vélekedünk, gondolkozunk, és milyen érzelmeink alakulnak ki. Mi egy olyan idegpályát írtunk le, ami evolúciósan nagyon megőrzött, és ami alapvetően képes befolyásolni az emlékeinket és az ezek alapján kialakuló érzelmeinket is.

Könnyen lehet, hogy ha nem is épp ez a sejtpopuláció, de az agytörzsben található sejtpopulációk, amelyek az agykéregbe vetítenek és ott az emlékezésért felelnek, azok gyógyászati alkalmazásra is kerülhetnek" - fejtette ki a kutató.  A teljes beszélgetés meghallgatható itt

Legolvasottabb cikkeink