Újraéled a félig fagyott egészségügy, de nem lesz a régi

Gulyás Gergely csütörtökön elejtett félmondatából tudhattuk meg, hogy május 4-től részlegesen ugyan, de újraindulhat a kapacitásából jelentősen visszavett egészségügy. A 24.hu által megkérdezett orvos is azt hangsúlyozta, hogy átgondolt és lépcsőzetes újraindításra van szükség az egészségügyben, viszont Nagy Marcell arra figyelmeztet, hogy a visszarendeződés után tömegével jelenhetnek meg azok a betegek, akik vagy azért maradtak eddig otthon, mert a vírus miatt nem mertek az egészségügy közelébe menni, vagy mert nem ismerték fel a betegségüket, és most ellátásra szorulnának. A Magyar Orvosi Kamara titkára szerint arra is készülni kell, hogy azok a páciensek, akiknél a leállás miatt később diagnosztizálnak súlyos betegségeket, nagyobb kiadást és esetenként több orvosi beavatkozást és rehabilitációt igényelnek majd, ezzel pedig a műtétek és szakrendelések várólistáinak további kitolódására lehet számítani.

Nagy Marcell szerint azért sem lehet teljesen visszaállni a járvány előtti működésre, mert az egészségügy és a szociális szféra gócként működik, ezért a higiénián kívül kiemelten fontossá válik a védelem. Nemcsak a betegek előzetes szűrésére lesz szükség, hanem a visszarendeződéssel párhuzamosan biztosítani kell az egészségügyi dolgozók megfelelő minőségű és elegendő mennyiségű védőfelszerelését.

Ne kelljen számolgatni, hogy hány FFP2-es maszkot viselhetnek egy héten, vagy hogy hány szájmaszkot tudnak adni a betegekre.

Szükség lesz az egészségügyi dolgozók folyamatos, periodikus tesztelésére is, hogy a pozitív orvosokat, ápolókat azonnal ki lehessen emelni a rendszerből. Az egészségügy újraindításával ezeken túlmenően az orvosok béremelését is meg kell oldani, nem elnyújtva, hanem gyorsan, maximum két lépésben – hangsúlyozza a MOK titkára, aki arra is felhívja a figyelmet, hogy mivel világszerte felerősödött az egészségügy és az abban dolgozók jelentősége, könnyen elképzelhető, hogy a külföldi egészségügyi rendszerek utóbbi években elcsitult elszívó ereje új erőre kap, és a járvány után az eddiginél is több magyar orvos és ápoló választja majd a külhoni munkát, főképp akkor, ha itthon nem sikerül belátható időn belül az egészségügyi bérek rendezése. Továbbiak a cikkben