• nátha
    • Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

      Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

Ünnep és majális a mentőkkel, szombaton tudományos ülés

Lapszemle Forrás: feol.hu

A mentők munkájával, eszközeivel ismerkedhettek pénteken az érdeklődők a mentők napján.

A mentőállomáson emléktáblát is avattak: a fehérvári ugyanis idén ünnepli alapításának 85. évfordulóját. Emelkedett hangulat, aztán majális - pénteken ilyen volt a mentők napja a megyeszékhelyen. Jeles évfordulóra emlékeztek a résztvevők, nem is egyre, hiszen az Országos Mentőszolgálat a 65., a fehérvári állomás a 85. születésnapját ünnepli az idén – olvasható a feol.hu portálján.

A Palotai úti temetőben a városi levéltár igazgatója, Csurgai-Horváth József emlékezett a helyi mentőegylet alapítójára: Kő Antal doktor mai szóval családorvos volt, sokan ismerték őt. Munkájának köszönhetően indult el a mentés, a betegszállítás 1928-ban a megyében és a városban, ahol egyébként ezt a munkát akkoriban a tűzoltókkal közösen végezték. A tűzoltó laktanyában a hősi halott mentők emlékére helyeztek el koszorúkat a résztvevők, hogy aztán a társzervekkel közös felvonulás végén a mentőállomáson a születésnapok okán emelt táblánál tisztelegjenek azok emléke előtt, akik a mentés ügyének fejlődését, előrehaladását szolgálták munkájukkal.

Az 1960-80-as évek orvosi eredményei a világ élvonalába emelték a magyar mentőket, irigyelték a szervezettségünket, át is vették tőlünk sokan a módszereinket – erről már Szegeczky Dezső beszélt ma, aki ötven évet töltött el mentőorvosként a pestlőrinci mentőállomáson. A főorvos kiemelte: nem csak a gyakorlati munkára, de az elméleti területeken elért eredményekre is büszkék lehetünk. A magyar mentőknek köszönhető többek között, hogy az egyetemi oktatásba bekerült az oxiológia területe, hogy ebből önálló szakvizsgát lehet tenni. A magyar mentők nyitottak voltak az újra, a korszerű módszerek befogadására, alkalmazására, bízom benne, hogy ez újra így lesz majd – húzta alá Szegeczky főorvos. Az Országos Mentőszolgálat április közepén kinevezett új régiós orvos-igazgatója, Ónodi Lívia pedig azt emelte ki, fontosak az ilyen alkalmak, mert időnként nem árt megmutatni, hogyan, milyen körülmények között dolgoznak a mentők, akiket manapság sajnos mintha kevésbé becsülnének meg.

A nap másik fele inkább a gyerekeknek szólt: ovisok, általános iskolások nézelődtek, kíváncsiskodtak az állomáson. A mentőmúzeumból érkezett régi Robur a történelmet idézte, de a mai kocsik felszerelésével is megismerkedtek a gyerekek, no meg a szirénát is kipróbálhatták. Klupács Péter mentőtiszt a kicsik nyelvén magyarázta, mit jelent az újraélesztés, megmutatta, milyen módszerrel és eszközökkel szállítják a sérülteket, kicsit és nagyot egyaránt. Az úgynevezett tömeges baleseti sátorban a különböző kötésfajtákról hallhattak a gyerekek, a szakemberek persze meg is mutatták, hogyan készül például a sapkakötés.