Úristen, nehogy elkezdjen nekem beszélni a lelkéről!

Annak, hogy egy orvos hogyan beszél a beteggel, a gyógyulási folyamatot elősegítő vagy lassító hatásai is lehetnek.

Mi múlik az orvos-beteg kapcsolaton vagy azon, hogyan bánik és beszél az orvos a pácienssel? Több, mint gondolná. A világszerte alkalmazott Bálint-csoport segíthetné az orvosokat, hogy megtanulják kezelni azokat az emberi helyzeteket, amelyek együtt járnak a munkájukkal, ám a módszer még mindig alig ismert itthon. Németországban nem is lehet háziorvos abból, aki nem vett részt meghatározott számú ilyen foglalkozáson - írta a hvg.hu.

Egyre több kutatási eredmény támasztja alá azt is, hogy például a stressz, a szorongás olyan komoly betegségek katalizátora lehet, mint a rák, a cukorbetegség, a magas vérnyomás. Mindeközben az ellátórendszer továbbra is testre és lélekre hasítja a pácienseket.

Mindennek tetejébe a háziorvosok átlagéletkora 58 év, több száz praxis betöltetlen, és egyre kevesebb orvos akar háziorvos lenni. És már a rezidensek között is egyre nagyobb arányú a kiégés.

A megoldás egyik fontos eleme az a módszer lehet, amelyet Bálint Mihály pszichoanalitikus dolgozott ki, mikor azt látta, hogy: a háziorvosok az esetek kétharmadában olyan tünetekkel találkoznak, amelyeknek a hátterében valamilyen lelki probléma húzódik meg, amivel a beteg küzd.

Bálint megközelítésének lényege a testet és lelket egységként kezelő, pszichoszomatikus szemléletű, kapcsolatközpontú ellátás, ami az orvosok mentális egészségét és hatékonyabb munkáját is támogatja. A módszerről, a csoportokról és a hazai háziorvosok helyzetéről Dobó Katalinnal, a magyar Bálint Társaság elnökével és Becze Ádám Bálint-csoportokat vezető háziorvossal készített interjút a lap.

Az orvos személyisége is gyógyszer – lehet. A módszer részletei a teljes cikkben