Úszik az adósságban az egészségügy - 50 milliárd a tartozás

Ősszel adósságrendezésre lesz szükség a kórházakban, mert még mindig a beszállítók viselik a legnagyobb pénzügyi kockázatot, mondta Rásky László, az Orvostechnikai Szövetség főtitkára az economx.hu-nak.

Lassult a kórházi adósságok növekedése, de nem állt meg, ez derül ki a Magyar Államkincstár (MÁK) legfrissebb adataiból. A magyar kórházak és háttérintézményeik június végén 31 milliárd forint tartozást görgettek maguk előtt, az egyetemi klinikákkal együtt a tartozásállomány 49,2 milliárd forintot ért el, mondta lapnak Rásky László, az  Orvostechnikai Szövetség (OSZ) főtitkára.

Felidézte, hogy egy hónappal korábban május végén 47,7 milliárd forinttal tartoztak az intézmények a beszállítóknak. Az államkincstár azt közölte, hogy az adatszolgáltatásra kötelezett 553 intézményből mind teljesítette kötelezettségét. Az adós intézmények száma 186 volt, ebből kizárólag 30 nap alatti tartozással 85 intézmény rendelkezett.

Az egyetemi klinikák tartozásai összesen 18,2 milliárd forintra rúgnak június végén:

a Debreceni Egyetem 6,1 milliárd forintot;

a Pécsi Tudományegyetem 5,1 milliárd forintot;

a Semmelweis Egyetem 0,9 milliárd forintot;

a Szegedi Tudományegyetem 6 milliárd forintot görget maga előtt.

Az orvostechnikai beszállítók is érzik a 150 milliárd forintos pluszforrás jótékony hatásait. Erről egyébként tavaly döntöttek a parlamentben, és az intézmények havi 12,5 milliárd forintos bontásban kapják meg ezt az összeget. Ugyanakkor Rásky László hangsúlyozta, hogy továbbra is komoly kockázati tényezőt jelent a tolerálható adósság magas szintje.

Nem beszélve arról, hogy szakmai körökből is egyre gyakrabban hallani, hogy a teljesítmény drasztikus visszafogása nélkül – ami pedig nem érdeke sem a betegeknek, sem a finanszírozónak – az intézményrendszer valószínűleg nem fogja tudni tartani a tolerálható adósságként meghatározott 80 milliárd forintot – árulta el a szektorban hallható háttérinformációkat a szakértő.

Kérdésre válaszolva a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) kirúgott főigazgatójával Kiss Zsolttal kapcsolatban Rásky László kiemelte: hogy miközben az elmúlt egy-két évben a BM illetékes vezetői nem győzték hangsúlyozni, hogy eltökélt szándékuk a NEAK biztosítói szerepének erősítése, a valóságban ez nem történt meg. Az orvostechnikai ágazatban az volt az érzésük, hogy a NEAK a Pénzügyminisztérium meghosszabbított keze, és a legfőbb feladata a közkiadások sokszor érthetetlen visszafogása. Kiss Zsolt pedig ezzel ellentétes álláspontot képviselt. Eltávolításával ismét a szakmai szempontok szenvedtek vereséget – fogalmazott Rásky László.

A teljes információ a cikkben.