Utánajártunk a járványadatok legnagyobb furcsaságainak

A koronavírus-járvány mindennapjaiban már hozzászokhattunk, hogy mindenki folyamatosan újabb és újabb adatokkal, számokkal, statisztikákkal dobálózik. Ezekben még akkor is könnyű elveszni, ha az ember tudja, mit nézzen, pláne mert az állami adatközlésben rengeteg következetlenség, hiányosság és kommunikációs zavar van. Saját észrevételeink és olvasói kérdések alapján összegyűjtöttük a legtöbbeket foglalkoztató kérdéseket, és megpróbáltunk választ találni azokra - írta a telex.hu.

Az alábbi jelenségeket vizsgálták meg részletesebben:

Mekkora a többlethalálozás, azaz mennyivel többen haltak meg idén ősszel, mint a korábbi években ugyanebben az időszakban, és mi magyarázhatja, hogy sokkal többen, mint ahány koronavírusos halálesetről tudni.

Hova lett a statisztikákból az a 100 ezer aktív fertőzött, akik se a kórházakban, se karanténban nincsenek?

Miért beszélt Orbán Viktor miniszterelnök a múlt héten 9500 kórházban ápolt koronavírusos betegről, ha akkor és azóta is csak 7500 körüli a hivatalos számuk?

Miért félrevezető, amikor a kormány a teljes járványidőszak adatai alapján azt mondja, középmezőnyben vagyunk a halálozást tekintve, és hogyan teljesítünk, ha csak a második hullámot nézzük?

A cikk írásakor a legutóbbi közzétett adatok a 45. hétre vonatkoznak. Ez idén november 2-tól november 8-ig tartott, ez idő alatt összesen 3356 ember halt meg Magyarországon. Egy évvel korábban ugyanezen a héten (november 4-10. között) 2443 haláleset történt. Ez azt jelenti, hogy egyszerű számítással a heti többlethalálozás 913 fő, kicsit kifinomultabb módszerrel (több év adatait használva, a lakosságszám változását is figyelembe véve) 1036 fő. Ugyanebben az időszakban azonban mindössze 604 koronavírusos haláleset szerepelt a statisztikában, azaz a járvány közvetlen áldozataiként számontartottakon felül is legkevesebb 309-cel többen haltak meg, mint tavaly ugyanilyenkor.

A többlethalálozás tehát több mint másfélszerese a járványról közölt halálozásszámnak.

Na de mi lehet ennek az oka? Először is érdemes tisztázni a többlethalálozási mutató korlátait. Ebben Ferenci Tamás klinikai biostatisztikus, orvosbiológiai mérnök, az Óbudai Egyetem Élettani Szabályozások Kutatóközpontjának docense, a járvány során a kormány munkáját segítő Járványmatematikai Modellező és Epidemiológiai Munkacsoport tagja volt segítségünkre.

Ferenci szerint két nagy bizonytalansági tényezőt kell szem előtt tartani. Az egyik, hogy egyáltalán mihez képest beszélünk többletről. Az, hogy hányan haltak volna meg idén a járvány nélkül, természetesen csak egy – múltbeli adatokra alapozott – becslés, mi sem tudhatjuk teljes bizonyossággal, hogy tényleg ennyi halálozás lett volna-e, ha nincs a járvány.

A másik tényező, hogy az összhalálozás érzéketlen a tesztelési aktivitásra és a haláloki besorolás problémájára, nem befolyásolják a bizonytalan, esetleg változó definíciók. Ha egy cukorbeteg, gyenge szívű, idős ember meghal, nincs szükség tudatos manipulációra ahhoz, hogy ne derüljön ki róla, hogy a halála közvetlen kiváltó oka esetleg a koronavírus lehetett, mert előfordulhat, hogy senkinek eszébe se jut letesztelni. Az összhalálozási statisztikában viszont értelemszerűen benne lesz.

"Ez a fő ok, ami miatt az összhalálozást használjuk, de ez az előnye egyúttal a hátránya is: ez egy nettó mutató, tehát a járvány minden hatását egyben méri. Mindenki beleszámít, aki a járványba halt bele, függetlenül attól, hogy minek volt címkézve, ami jó, csak az a baj, hogy cserébe az indirekt hatások sem különíthetőek el benne. Ezek ráadásul lehetnek negatív és pozitív hatások is" – mondta Ferenci Tamás.

A járvány indirekt pozitív hatása lehet például, hogy a higiéniai szabályok, a távolságtartás és a maszkviselés jól jön a többi légúti fertőzés, például az influenza elleni védekezésben is, tehát az ezekből adódó haláleset kevesebb lehet. De akár még az autóbalesetek áldozatainak száma is csökkenhet, mert kevesebbet utazunk a járvány miatt.

Lehetnek azonban a járványnak indirekt negatív hatásai is, például hogy részben leáll az egészségügy, megnehezedik más betegek ellátása, elmaradnak szűrések, és így tovább – ez mind megemelheti teljesen más halálokok előfordulását is. De ugyanígy megnőhet például az öngyilkosságok száma az izoláció miatt, vagy a magányt és bezártságot szintén nehezebben viselő időseké. Továbbiak a cikkben