Vakcinák, amelyek megelőzhetik a jövő koronavírus-járványait

A mai vakcinák becsülettel tartják magukat, de egyre inkább szükség lenne olyan új generációs oltásokra, amelyeken nem fog ki még egy jövőbeli variáns sem, sőt más, ma még ismeretlen koronavírusok ellen is védelmet nyújthatnak, csírájában elfojtva egy esetleges következő világjárványt. Már javában folynak a kutatások az univerzális pánkoronavírus-vakcinák kifejlesztésére, de még sok a bizonytalanság. A nanorészecskés technológia a legígéretesebb, és az amerikai hadsereg érhet először célba, de akár az mRNS-vakcinák is átdolgozhatók. A nagy cégek viszont egyelőre nem érdekeltek az új irányban. Kérdés, hogy mikor lehet ebből beadható oltás - veti fel a Telex. 

Az univerzális koronavírus-vakcina kifejlesztéséért folyó munka egyik fő csapásiránya az úgynevezett elit semlegesítők felkutatása. Ők olyan emberek, akik akár átestek a Covidon, akár oltást kaptak ellene, akár mindkettő, de a lényeg, hogy az immunrendszerük különleges és ritka módon reagált erre: széleskörűen semlegesítő antitesteket termelt. A hagyományos semlegesítő antitestek főleg a tüskefehérjéhez kötődnek, amely a vírus terjedésében is kulcsszerepet játszik, és a mai vakcináknak is célpontul szolgál, viszont ki van téve a gyakori mutálódásnak. Ezzel szemben a széleskörűen semlegesítő antitestek a vírus olyan részeit veszik célba, amelyek sokkal inkább állandóak, mert minden rokon koronavírusban megtalálhatók, és nem mutálódnak. Cserébe viszont ezeket a célpontokat nehezebb is belőni, mert rejtve vannak a hagyományos antitestek előtt. Az elit semlegesítők antitestjei viszont ezeket is meg tudják találni.

Több mint tíz kutatócsoport azonosított már ilyen széleskörűen semlegesítő antitesteket a koronavírus ellen. A Duke kutatói például a 2002-es SARS-járványban érintett és mostani covidos betegek vagy oltottak antitestjeit hasonlították össze, és a vizsgált 1700-ból 50 antitestről állapították meg, hogy több különböző koronavírushoz is képes kötődni. Ezután az Észak-Karolinai Egyetem kutatóival közösen megnézték, hogy ezek az antitestek tudják-e blokkolni a fertőzést egerekben. A novemberben megjelent tanulmányuk szerint igen, méghozzá meglehetősen hatásosan.

A leginkább előrehaladott állapotban azonban a szintén amerikai Walter Reed Katonai Kutatóintézet vakcinája tart. Az intézet kutatói két változatot is tesztelnek, az egyikben ők is csak receptorkötő doménekkel rakták tele a ferritin-nanorészecskét, a másikban teljes tüskefehérjéket használtak. Ez utóbbi az érdekesebb, mert december közepén tették közzé róla a legfrissebb eredményeket, és a tanulmány az elmúlt hetekben nagy visszhangot kapott.

A teljes cikk a Telexen olvasható.