• nátha
    • Fújd ki rendesen! Minden a nátháról

      Fújd ki rendesen! Minden a nátháról

    • Alvadásgátló mellett a nátha terápiája sem egyszerű

      Alvadásgátló mellett a nátha terápiája sem egyszerű

    • A felsőlégúti nyavalyák könnyen megkeseríthetik a karácsonyt

      A felsőlégúti nyavalyák könnyen megkeseríthetik a karácsonyt

  • melanóma
    • Ismeri a melanoma 15 rizikófaktorát?

      Ismeri a melanoma 15 rizikófaktorát?

    • A mesterséges intelligencia az anyajegyszűrésben

      A mesterséges intelligencia az anyajegyszűrésben

    • Segítenek a szűrőkampányok a melanoma felismerésében

      Segítenek a szűrőkampányok a melanoma felismerésében

  • egynapos sebészet
    • Duplájára nőtt az egynapos sebészeti ellátások aránya

      Duplájára nőtt az egynapos sebészeti ellátások aránya

    • Két és félszer több az egynapos műtét a győri Petz-kórházban

      Két és félszer több az egynapos műtét a győri Petz-kórházban

    • Egynapos ellátási egységet adtak át a pécsi szívcentrumban

      Egynapos ellátási egységet adtak át a pécsi szívcentrumban

Valóban hálát jelent a hálapénz?

Lapszemle 2020.08.11 Forrás: 24.hu
Valóban hálát jelent a hálapénz?

Adni és elfogadni egyaránt bűn? Ha nem, hol és miért lehet hálapénzt adni? Helyes vagy sem az intézmény eltűrése?

Amennyiben az egészségügyi intézmény vezetőjének utasítása lehetővé teszi a dolgozói számára a hálapénz elfogadását, a beteg akkor is csak utólag, saját elhatározásból és a gyógyító tevékenységével összefüggésben adhatja. Ha viszont az egészségügyi intézmény vezetője nem adott ki ilyen utasítást, akkor a hálapénz bármilyen formája jogellenes.

Lássuk be, ez több szempontból is meglehetősen bizarr helyzet - írja dr. Sándor Zsuzsa bioetikus a 24.hu-n megjelent cikkében . Ugyanazt a munkát végző két orvos ugyanolyan szituációban attól függően fogadhat el „jogszerűen” hálapénzt, hogy hol dolgozik. Ha az egyik kórház igazgatója engedi a hálapénz elfogadását, a másiké meg nem, akkor dr. X jogosan kapta az extra pénzt, dr. Y. pedig bűncselekményt – vesztegetés elfogadását – követett el. Arról már nem is beszélve, hogy az a beteg, aki dr. X-nek hálapénzt ad, jogosan jár el, míg a dr. Y-nak hálapénzt adó beteg esetleg veszteget anélkül, hogy bármelyiküknek fogalma lenne arról, hogy van, vagy nincs ezzel kapcsolatos igazgatói utasítás.

És mindezt azért, mert a jogalkotóink úgy gondolták, hogy a Munka Törvénykönyvével felülírhatják a Büntető Törvénykönyvet.

A Btk. – elvileg – mindenkire nézve egyformán kötelező erővel határozza meg a vesztegetés bűntettét:

„Aki gazdálkodó szervezet (például kórház) részére vagy érdekében tevékenységet végző személynek (például orvosnak, nővérnek) vagy rá tekintettel másnak azért ad vagy ígér jogtalan előnyt, hogy a kötelességét megszegje, bűntett miatt 3 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.” Ha a vesztegetést önálló intézkedésre jogosult személlyel kapcsolatban követik el (az orvos a beteggel szemben ilyen), a büntetés 1-5 évig terjedő szabadságvesztés.

Nem kell ehhez az, hogy az orvos vagy a nővér tényleg meg is szegje a kötelességét, elég annyi, hogy a beteg kivételezést szeretne: a többieknél jobb elhelyezést, előbbre kerülni a várólistán, másokat megelőzve reggelre tenni a műtétjét és így tovább. Akár csak azt is, hogy ha legközelebb megint ugyanide kerül, már úgy bánjanak vele, mint egy „VIP” beteggel. Legyünk őszinték, biztos, hogy tényleg csak és kizárólag a hálánkat akarjuk pénzben, vagy ajándékban kifejezni? Továbbiak a cikkben

Legolvasottabb cikkeink