Mindenkinek joga van saját kezdeményezésre is kérni ilyen adategyeztetést évente egyszer.
A napokban a Miniszterelnökség röviden bejelentette, hogy a nyugdíj előtt állóktól a jövőben csak a várható nyugdíjazást megelőző három és nem öt-nyolc évben kérhetnek adatokat az illetékes hatóságok. A napi.hu utánajárt, mi lehet az oka e változásnak.
Korábban ötéves korcsoportokra leosztva zajlottak az adategyeztetési eljárások. Az egy-egy ötéves korcsoporttal történő egyeztetésre 2018-ig két évet szántak, ezt a határidőt tavaly háromévesre tolták ki. A 2020-as módosítóval azonban egyszerűsítették a rendelkezést, így már nem korcsoportokat vizsgálnak, hanem mindenki a nyugdíkorhatára betöltése előtti harmadik évben kapni fog a nyugdíjhatóságtól egy adategyeztetésre való felszólítást, illetve a részletes kimutatást.
A Napi.hu megkérdezte a Miniszterelnökséget, hogy miért volt szükség a rendelkezés módosítására. A sajtóirodától a következő választ kapták, hogy "Az állampolgárok nehezményezték, hogy az állam már a nyugdíjazásukat tervezi az érintett személyeknek. Ezen tapasztalatok figyelembe vételével döntött az Országgyűlés az adategyeztetési eljárás lerövidítéséről".
Farkas András nyugdíjszakértő szerint a 2019-es, majd az idei módosításoknak inkább pragmatikus okai lehettek. A nyugdíjhatóságok valószínűsíthetően el vannak maradva az igen népes 59-64 éves korosztály dokumentumainak feldolgozásával és úgy ítélték meg, hogy nem fogják befejezni a munkát az előírt határidőig. Ha tehát a működésük nem felel meg az előírásoknak, akkor az előírásokon kell változtatni.