Van, ahol percenként 7 dobozt kell(ene) ellenőrizni

Míg az elmúlt év az e-receptről szólt, idén február 9-től élesben indul a gyógyszerazonosítási rendszer. Igaz, itt már uniós léptékről, s az európai – ezen belül hazai – gyógyszerpiac egészét érintő, alapvető változásról van szó, s így érthető hogy a témában megtartott szakmai konferencián, e piac valamennyi szereplőjének – gyártók, forgalmazók, nagykereskedők, közforgalmú patikák, intézeti gyógyszertárak, rendszergazdák – képviseletében több százan vettek részt. Mint ahogy az sem véletlen, hogy az EMMI –t képviselő Horváth Ildikó államtitkár is adatokkal érzékeltette a február 9-től egységes, uniós informatikai rendszerrel megvalósuló verifikálás nagyságrendjét: az átállás 4600 gyártóhelyet, 177 ezer patikát, s éves szinte 17 milliárd doboz gyógyszert érint unió szerte, írja a MedicalOnline.

A rendszer ráadásul nem is tekinthető teljesen lezártnak, mert bár igaz, hogy néhány kivételtől eltekintve az egyedi azonosítás csak a vényköteles termékeket érinti, a gyártóktól a betegekig ívelő nyomonkövetés kiterjesztésében – bár nem track and trace, hanem végponti ellenőrzésről van szó – kisebb-nagyobb változások a későbbiekben is várhatók. Lehetőség van ugyanis időszakos felmentésre az egyedi azonosítás alól, s később talán ebbe a körbe kerülhetnek a kötelező védőoltások, amelyek a gyógyszerektől eltérő, a patikákat kikerülő útvonalon mozognak. De szóba jöhetnek akár a dialízis központokban használt készítmények, vagy a mentőorvosok és ápolók által a mentőautókban rendelkezésre álló gyógyszerek, miközben a dézsmálás biztos csomagolás mikéntjéről is nemzeti hatáskörben kell dönteni. A dobozonkénti azonosítás alapvető célja annak megakadályozása, hogy hamis gyógyszer kerüljön a legális gyógyszerellátási láncba. S bár ez a veszély Magyarországon messze nem fenyeget, a lakosság közel 7 százaléka azonban nálunk is illegális úton – piacokon, interneten, konditermekben – szerzi be gyógyszereit, amelyek között ma már antibiotikumok, sőt, onkológiai készítmények is találhatók, emlékeztette egy másik, betegbiztonságot veszélyeztető, s mielőbbi megoldást igénylő jelenségre a résztvevőket az államtitkár.

Az egyik legfontosabb, főként a betegekkel szemtől szemben álló gyógyszerészeket foglalkoztató kérdés, a riasztás. Vagyis: mi van akkor, ha a rendszer „nem engedi el” az adott készítményt, s mivel nem deaktiválható, nem is adható ki. Bár a rendszer több mint 200 hibaüzenet küldésére képes, közülük azonban csak néhány utalhat hamis gyógyszerre. Egy ilyen riasztás külön azonosítót kap, s ez eljut számos – HUMVO, EU Hub, OGYÉI stb – szervezethez. Meglepő módon egyelőre nincs egységes, a riasztás kezelését részletesen szabályozó eljárásrend, tehát hogy mikor, mit kell pontosan csinálni egy ilyen helyzetben, bár állítólag az EU hamarosan kiad egy ezzel kapcsolatos irányelvet. Közelebbinek ígérkezik a HUMVO segítsége, a társaság ugyanis még januárban megjelentet két kiadványt, amelyben a gyakorlat során felmerülő kérdésekre adott válaszokat szedték csokorba a gyógyszerészeknek, illetve a nagykereskedőknek.