• nátha
    • Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

      Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

Van, ami a koronavírusnál is gyorsabban terjed

Lapszemle 2020.04.27 Forrás: 24.hu
Van, ami a koronavírusnál is gyorsabban terjed

Az álhírek gyorsabban és egyszerűbben terjednek a vírusnál, ami hasonlóan veszélyes.

Nagyon sok mindennel nem vagyunk még tisztában a koronavírussal kapcsolatban, de az internet mintha már mindent tudna a megfelelő védekezésről. Vegyünk forró fürdőt, fújjuk be az egész testünket alkohollal, párologtassunk a lakásban fertőtlenítőt, vagy igyunk hipót – tanácsolja egy ismerősünk, aki egy ismerőse falán látta továbbosztva az információt egy másik ismerősétől. Pont itt kezdődik a probléma, amivel a Facebook egyelőre képtelen megbirkózni - írja a 24.hu. Amellett, hogy az álhírek terjesztésével bizonyos csoportok saját üzeneteiket kívánják erősíteni, a dezinformáció másik káros hatása, hogy aláássa az emberek médiába, sőt a tudományba, az intézményekbe vetett bizalmát. Éppen ezért egy világjárvány idején, mikor sokak számára a hírfogyasztás elsődleges forrása a Facebook, az üzemeltetőknek még nagyobb a felelősségük.

A Facebook az utóbbi évek során számos téren lépett: olyan eszközöket fejlesztett, amikkel a felhasználók egyszerűbben jelenthetik az álhíreket és a félrevezető tartalmakat, illetve tényellenőrző szolgáltatásokkal fogtak össze, például a Snopesszal, ám a törlés és eltávolítása gyakorlása eddig édeskevésnek bizonyult. A koronavírusos járvány idején egy újfajta megközelítést lehet észrevenni.

A közösségi oldal áthelyezte a hangsúlyt a visszaható tájékoztatásra: hiteles információk előtérbe helyezésével próbálja semlegesíteni a tévesek hatását.

Erre szolgál a hírfolyam tetején bevezetett információs doboz, ami sok külföldi országban a WHO oldalára irányít, nálunk pedig a kormány hivatalos koronavírusos tájékoztató oldalára. Szintén friss bejelentés, hogy a hírfolyam tetején hamarosan figyelmeztető üzenetek jelennek meg azoknál, akik korábban olyan tartalommal találkoztak, amit később eltávolítottak, mert álhírnek minősítettek. Őket az oldal egy olyan webhelyre irányítja, ahol az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által a vírusról összegyűjtött és cáfolt tévhitek szerepelnek. A közösségi oldal nem fog konkrétan utalni arra, hogy a felhasználók miért kapják az értesítést, és a hamis információkat sem fogja közvetlenül cáfolni.