Van kiút a magyar egészségügyből?

A magánellátásra járók gyakorlatilag kétszer fizetnek az orvosi ellátásért – a tb-t nekik is fizetniük kell –, mégis egyre nagyobb részben lép az állami ellátás helyébe a fizetős magánegészségügy. A jelenlegi rendszer átalakítása elkerülhetetlen, mert az orvoshiány miatt kórházak, osztályok léte forog kockán – írja a piacesprofit.hu.

„Van kiút a magyar egészségügyből” címszóval hirdeti szolgáltatását az egyik magánbiztosító, amely magánorvosi ellátást fedező egészségbiztosítást kínál. A hirdetésben szó esik az állami egészségügy sokat idézett problémáiról: a hálapénzről, a több hónapos várólistákról, az egyre súlyosbodó orvos- és ápolóhiányról, az egészségügyben a bérek csekély emelkedéséről.

A legtöbb beteg kényszerként éli meg a magánorvoshoz járást. Az Union Biztosító tavaly őszi, 1300 ember megkérdezésével zajló reprezentatív felmérése szerint sokan az állami egészségügyi rendszer hiányosságai miatt választják inkább a magánszolgáltatókat. Az egészségügy általános helyzetét minden korábbi felméréshez képest rosszabbnak tartották: még a kettes osztályzatot sem érte el a válaszolók értékelése. A legtöbben a hosszú várólistákra panaszkodtak.

Mindenki vándorol

A közelmúltban alig volt olyan gazdasági szektor Magyarországon, ami olyan gyorsan növekedett volna, mint a magánegészségügyi ellátás. Az említett felmérés szerint 2012-ben még csak a lakosság 37 százaléka vett igénybe valamilyen magánorvosi szolgáltatást, míg 2017-ben már 57 százalék, vagyis az elmúlt öt évben országosan mintegy kétmillió új, fizető páciens jelent meg a magánklinikákon, amelyek egymás után döntenek bevételi rekordokat.

A vándorlás nem csak a betegekre jellemző. Sinkó Eszter egészségügyi közgazdász, a SE Egészségügyi Menedzserképző Központjának munkatársa szerint bár az állami rendszerben a bérek – különösen az orvosoké – évek óta emelkednek, egyre több orvos és ápoló veszi az irányt a magánszektor felé.

– Ma már nem a külföld csábítja el a legtöbb magyar orvost az állami kórházakból, hanem a hazai magánszolgáltatók – mondta. Szerinte a jelenlegi rendszer mesterségesen tereli mind az orvosokat, mind pedig a betegeket a magánellátás felé: legtöbben az állami kórházakban tapasztalható káosz és a hosszú várakozás miatt választják ezt az alternatívát.

Tényleg ingyenes?

A helyzet kezd hasonlítani a jelenlegi amerikai modellre, ahol, bár van kötelező társadalombiztosítás, továbbra is a magánbiztosítások dominálnak, azaz a magánellátást választók tulajdonképpen kétszer fizetnek. Kérdés, hogy ha egyre többen hagyják ott az állami ellátást, nem lenne-e jobb egyszerűen lemondani az univerzális állami egészségügyről? Ez a megoldás az Obamacare előtti amerikai rendszerhez hasonlítana, amit a választható, minimális ellátást fedező tb és a magánellátás dominanciája jellemzett.

A magyar rendszer sajátossága azonban, hogy már most kérdés, a gyakorlatban valóban ingyenes-e az állami ellátás: itt is gyakori, hogy a tb mellett plusz költségeket kell fizetniük a betegeknek. Ennek a leggyakoribb formája a hálapénz, de törvényes úton is megjelent a fizetős ellátás az állami kórházakban. Az Uzsoki Utcai Kórházban például már működnek úgynevezett VIP-osztályok, ahol azok, akik a tb kétszeresét fizetik be, előrébb kerülnek a műtéti várólistán. Decemberben Lang György, a SOTE Mellkassebészeti Klinikájának megbízott igazgatója egy szakmai konferencián arról beszélt, hogy az egyetem – állami intézmény – saját magánklinikát indítana. Mint mondta, a magánegészségügyi befektetőkért folyó versenyben a SOTE sem akar lemaradni. A SOTE mellkassebészetén dolgozó orvosok egy része egyébként már így is folytat magánpraxist, mellékállásban. Gyakori jelenség, hogy az orvosok az állami kórházakban csak egyfajta alapellátást nyújtanak, a valódi kezelésért már a magánrendelőbe vagy a magánklinikára kell menni, ahol természetesen fizetni is kell. Van, ahol ez is kényszer, mert az állami kórházban nem áll rendelkezésre minden orvosi eszköz vagy gyógyszer.

További részletek a weboldalon.