Tanulmányuk nem mutatott ki általánosnak tekinthető kapcsolatot a kreatív szakmák és a pszichés zavarok között, kivéve a bipoláris zavart.
A kreatív őrület azonban nem csak a művészek kiváltsága. Ugyanilyen klasszikus az őrült tudós képe is. Mint Einstein, aki Asperger-szindrómában szenvedett, vagy a zseniális matematikus és Nobel-díjas John Nash, aki (ahogy az Egy csodálatos elme című filmben láthattuk) skizofréniában szenvedett, írja az Index. A pszichobiográfia tudománya, amely a kreativitáskutatásból nőtt ki, éppen a művészi alkotás pszichológiai meghatározóit vizsgálja Freud Leonardo esszéje óta. A kortárs pszichobiográfia már tudósok, politikusok életét is tanulmányozza műveikkel, találmányaikkal összefüggésben. Van Gogh hallucinációi ihlették volna a festményeit? Newton gravitációs elmélete bipoláris zavarának köszönhető, és nem egy almának?
Az őrület annyira összefügg a különc művész archetípusával, hogy már póz is lett belőle. Gondoljunk csak Dalíra. Ezzel a pózzal akartak leszámolni néhányan, például Jean Dubuffet francia művész, aki be akarta bizonyítani, hogy nem minden őrült lehet művész, és nem minden művész mentális beteg.
Dr. Simon Kyaga, a svéd Karolinska Institute munkatársának 2012 szeptemberében a Journal of Psychiatric Research folyóiratban publikált tanulmánya mégis azt mutatja, hogy valóban van kapcsolat a kreativitás és a mentális betegségek között. A kutatók 1 173 763 pszichiátriai beteget és hozzátartozóikat követték 40 éven keresztül az alkotók (művészek, kutatók, zenészek stb.) és a mentális patológiák (skizofrénia, bipoláris zavarok, depresszió) kapcsolatát vizsgálva. Tanulmányuk nem mutatott ki általánosnak tekinthető kapcsolatot a kreatív szakmák és a pszichés zavarok között, kivéve a bipoláris zavart.