Vándorútra kelhetnek az ápolók is

Papp Magor, a rezidensszövetség elnöke szerint folytatni kell a bérfejlesztést, és mielőbb állami garanciára van szükség. A legújabb statisztika szerint emelkedett a külföldi munkára vágyó fehér köpenyesek száma a tavalyihoz képest. A távozni szándékozó egészségügyi dolgozók között még mindig az orvosok vezetik a listát, de a többiek közül is mind többen mennének. Úgy tűnik, egyelőre nem sikerült megfékezni az egészségügyi dolgozók elvándorlását, sőt a legújabb adatok szerint egyre több szakember fordítana hátat a hazai gyógyításnak. Pedig a krízis lassítása érdekében rég nem látott bérfejlesztés történt, ösztöndíj-program indult, és a kormányzat már támogatja a kötelező továbbképzéseket is – írja a Magyar Hírlap – online.

Ennek ellenére az Egészségügyi Engedélyezési és Közigazgatási Hivatal (EEKH) frissen közzétett statisztikájából az látszik, hogy az idei esztendő első fél évében már 984-en kértek és kaptak külföldi munkavállaláshoz szükséges hatósági bizonyítványt, míg tavaly ugyanebben az időszakban kevesebb mint 760 dolgozónak állított ki ilyet a hivatal. A tanúsítványokból persze nem feltétlenül következik, hogy az érintettek mindegyike vándorbotot ragadott, a három hónapig érvényes igazolás csaknem ötvenezer forintos díja azonban komoly szándékot jelez.

Nem meglepő, hogy a kérelmezők legtöbbje orvosvégzettségű. Közülük tavaly június végéig csaknem 470-en kaptak hatósági igazolást, az idén eddig már több mint 540-en, ami egyhatodnyi emelkedést jelent. Ennél is jelentősebb a szakdolgozók – mások mellett ápolók, szülésznők – mozgása, mert eddig már több mint háromszázan kaptak tanúsítványt, szemben a tavaly félévi kétszázzal. S bár a gyógyszerészek nem igazán aktívak ebből a szempontból, csekély mértékben még az ő létszámuk is emelkedett. Viszonylag jelentős a növekedés a fogorvosoknál, akik tavaly még hetvennégyen, az idén már százhúszan terveztek külföldi munkavállalást az első fél évben.

A migrációs helyzetet súlyosbítja, hogy a kérelmek száma általában az őszi államvizsga után éri el a csúcspontot, és a rezidensek zöme is akkor szerzi meg szakorvosi képesítését. Meglehet, hogy a kép éppen az idén lesz a legsötétebb. Az ok összetett, a rezidensszövetség elnöke mindenesetre a jövőkép bizonytalanságára utalt. Papp Magor úgy vélekedett, a tavaly indított akciójuk nyomán megvalósult, egyébként éppen ebben a hónapban „élesedő" bérrendezés egyelőre nem hozta a várt hatást. „El kell érni az itthon maradáshoz szükséges bérküszöböt, és a bérfejlesztés folytatásához mielőbbi állami garanciára van szükség" – fejtette ki Papp Magor.

Paphalmi Rita, az EEKH elnöke bízik a nemrég megindult erőforrás-figyelő rendszerben. Mint mondta, ezentúl arról is lesz adat, hogy a magyar egészségügyisek időszakosan vagy folyamatosan vállalnak munkát külföldön. Emellett nyomon lehet követni azt is, hogy a kérelmezők valóban távoztak-e. A részletesebb adatok – emelte ki Paphalmi – utat nyithatnak az erőforrás jobb tervezése előtt.
Az egészségügyi államtitkárság ismét felhívta a figyelmet, hogy tízmilliárd forint uniós forrásból a szakemberek átképzésére is lehetőség van. A pályázati határidő nemsokára lejár – közölték lapunkkal –, és remélik, hogy az intézményvezetők élnek a lehetőséggel.