Vannak eredményeink a koronavírus maradandó hatásairól

Az intenzív ápolásra szorult betegek utánkövetésére és rehabilitációjára márciusban kezdtek el protokollt kidolgozni az ország legnevesebb szakemberei. Egy-egy sokáig lélegeztetett beteget kivéve egyelőre nem tapasztaltak hosszabb távú, súlyosabb következményeket a koronavírusból gyógyultak egészségügyi állapotában, írja a hvg.hu.

Az elmúlt hetekben aggasztó hírek érkeztek a Covid-19 hosszú távú hatásairól. Ezek között az ijesztő neurológiai tünetekről a szívkárosodásig sok minden szerepel: Nagy-Britanniában például volt olyan beteg, akin agyműtétet kellett végrehajtani, egy 55 éves nőn pedig csak az antidepresszáns segített, amikor kényszerképzetei lettek.

Egy tüdőgyógyásszal a témában folytatott beszélgetésük alatt kiderült: a hallgatás egyáltalán nem azt jelenti, hogy Magyarországon ne követnék a koronavíruson átesettek utóéletét, sőt a legnevesebb orvosokból álló team foglalkozik vele.

Az orvoscsoportot, mely protokollt dolgozott ki az intenzív ápolásra szorult, lélegeztetett betegek utánkövetésére és rehabilitációjára, az aneszteziológusok mellett Varga János, a Magyar Tüdőgyógyász Társaság Légzésrehabilitációs és Kardiopulmonális szekciójának elnöke koordinálta. A szakember, aki az Országos Korányi Pulmonológiai Intézetben maga is több súlyos állapotú koronavírusos beteget kezelt, lapunk megkeresésére elmondta: márciusban kezdték a munkát, amelyben több területről vettek részt az orvosok, volt köztük aneszteziológus, radiológus, kardiológus és neuromuszkuláris (a szervezet izomrendszerével foglalkozó) főorvos is. A csapatmunkára azért volt szükség, mert a lélegeztetett betegeknek több szervi érintettsége is lehet: súlyosan betegedhet a tüdő, előfordulhat szívizomgyulladás, vese- és májkárosodás, izomrendszerei bántalom, ezért nagyon fontos ismerni a páciensek további sorsát.

A kidolgozott protokollnak az a lényege, hogy felmérjék és pontosan megítéljék, milyen fokú károsodást szenvedett a beteg, hogy ez alapján megkezdhessék az esetleges rehabilitációját. Ehhez azonban időre is szükség van: nemzetközi tapasztalatok is azt mutatják, hogy a rehabilitációt általában hetekkel, akár 6 héttel az osztályról távozás után kezdik meg, amivel a személyzetet is védik. Természetesen a betegség akut szakaszában is megfelelő védőfelszerelés mellett a gyógytornászok elkezdik a betegek fizikoterápiás kezelését, amivel együtt komplex vizsgálatok is kezdődnek.