• nátha
    • A tüdőgyógyász szerint a náthának is lehetnek szövődményei

      A tüdőgyógyász szerint a náthának is lehetnek szövődményei

    • Immunerősítést már nyár végén érdemes elkezdeni

      Immunerősítést már nyár végén érdemes elkezdeni

    • Itt az ősz, már támadnak a vírusok

      Itt az ősz, már támadnak a vírusok

  • melanóma
    • Melanoma: Fedezze fel időben az árulkodó jeleket!

      Melanoma: Fedezze fel időben az árulkodó jeleket!

    • Melanoma: Nem csak nyáron kell figyelni

      Melanoma: Nem csak nyáron kell figyelni

    • Öt fontos tudnivaló a most aktuális anyajegyszűrésről

      Öt fontos tudnivaló a most aktuális anyajegyszűrésről

  • egynapos sebészet
    • Profilbővítést tervez a sikeres egynapos sebészet

      Profilbővítést tervez a sikeres egynapos sebészet

    • Megtriplázható az egynapos műtétek száma hazánkban

      Megtriplázható az egynapos műtétek száma hazánkban

    • Jó ütemben halad az egynapos sebészetek fejlesztése

      Jó ütemben halad az egynapos sebészetek fejlesztése

Vannak gyógyszerek, amikhez magyar betegek nem jut hozzá

Lapszemle 2019.03.20 Forrás: portfolio.hu
Vannak gyógyszerek, amikhez magyar betegek nem jut hozzá

Szlovákiában 1,5-szor több gyógyszer-befogadás történt, mint nálunk, Romániában és Bulgáriában pedig majdnem kétszer annyi.

Jelenleg még a tíz évvel ezelőtti gyógyszerkiadások szintjéhez képest is hiányzik 20 milliárd forintnyi összeg a gyógyszerkasszából, ha pedig el akarunk jutni a visegrádi országok átlagára, akkor ezen felül további 15-20 milliárd forintos pluszpénzt kellene betenni a rendszerbe - fejtette ki a Portfolio-nak adott interjújában dr. Holchacker Péter, az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének (AIPM) igazgatója, aki a finanszírozás hiányosságának következményeit is érzékeltette. A betegek ebből azt érzékelik, hogy az új típusú gyógyszerek később jutnak el Magyarországra, ha egyáltalán eljutnak hozzánk. Az egyesület konkrét javaslatokkal is él, Holchacker Péter vallja: még időben vagyunk, a plusz összeg akár már a 2020-as költségvetésben megjelenhetne, ezáltal a jelenlegi kritikus magyarországi helyzet rövid távon javulna.

Kezdjük a nulladik ponttal. Mennyit költ az állam gyógyszerekre? Milyen mutatószámokat érdemes ilyenkor használni?

Holchacker Péter: Ha meg akarjuk ítélni a magyar állam gyógyszerekre fordított kiadásait, akkor nem szabad csak önmagában a gyógyszerkassza kiadási sorát nézni, mert az nem ad teljes képet. Egyrészt nem foglal magában minden tételt, vannak ugyanis olyan kiadások, amelyek más sorról, például a gyógyító-megelőző kasszából kerülnek kifizetésre. Másrészt a teljes képhez emellett hozzátartoznak a gyógyszeripar által különadók formájában teljesített visszafizetések, mint például a forgalomarányos különadó, vagy a gyógyszerismertetők után fizetendő díj. Ez utóbbiak vonatkozásában azt is mondhatjuk, hogy gyakorlatilag a gyógyszerszektor volt az az első iparág Magyarországon, amelynek különadó-kötelezettséggel kellett szembenéznie, ami a mai napig, szinte fokozatosan bővülő mértékben fennáll. Az állam tehát ezek következtében valójában nem annyit költ, mint amit a gyógyszerkassza soron látunk, mivel közvetlenül a gyógyszeripar finanszírozza ezeknek a költéseknek egy jelentős részét.

Mindezek figyelembevételével hogyan alakult a gyógyszerkassza összege az elmúlt években?

Ha a fentiekkel korrigáljuk a gyógyszerköltési számokat, vagyis a "nettó" gyógyszerkiadásokat tekintjük és mellétesszük 2008-tól kezdődően az infláció mértékét, akkor az látszik, hogy a nettó gyógyszer-közfinanszírozás összege ma még mindig alacsonyabb, mint a 2008-as év reálértéke. Azaz ha semmi más nem történne, csak az inflációval követnénk az akkori kifizetések értékét, akkor is hiányzik körülbelül 20 milliárd forint a kasszából, miközben a társadalom aggasztóan rossz egészségügyi állapota miatti versenyképesség-csökkenés és az egyébként elérhető új terápiák önmagukban is kiegészítő forrásokért kiáltanak. Azaz hiába igaz, hogy az elmúlt években nominálisan folyamatosan növekedett a nettó közkiadás, a részleteket látva, messze nem annyira rózsás a kép.

Ez így elsőre nem tűnik gigantikus összegnek. De mit okoz a finanszírozás ezen alacsonyabb szintje a gyakorlatban, mit éreznek mindebből a betegek?

Nem tűnik nagy összegnek, de pont annyit jelent, hogy a magyar betegek lassabban juthatnak hozzá az új gyógyszerekhez. Persze nem csak a kassza mérete, hanem annak szerkezete sem optimális. Azt is meg merem kockáztatni, hogy ha csak szinten tartottuk volna ezt a gyógyszerköltési értéket, akkor sem feltétlenül ott tartanánk, ahol célszerű lenne annak érdekében, hogy a lehető legtöbb terápia biztosított legyen a betegeknek. Ezt a helyzetet csak súlyosbítja, hogy az elmúlt tíz évben jelentősen megváltozott körülöttünk a világ a gyógyszeripar fejlesztéseinek, innovációinak köszönhetően, új típusú terápiák váltak elérhetővé. Az alacsonyabb összegű finanszírozás viszont ezek befogadását és alkalmazását nem tette teljes mértékben lehetővé, sőt. Ha csak a 2016-os évtől (a tavaly év végi befogadást megelőző utolsó befogadás ideje) vetjük össze az adatokat, akkor azt látjuk, hogy a környező országokban sokkal több befogadás történt. Szlovákiában 1,5-szor annyi, de még Lengyelországban is több befogadás történt, mint nálunk. Romániában és Bulgáriában pedig majdnem kétszer annyi.

További részletek a cikkben.

Legolvasottabb cikkeink