• nátha
    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

    • Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

      Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

    • Tízből csak három magyar fújja ki helyesen az orrát

      Tízből csak három magyar fújja ki helyesen az orrát

  • melanóma
    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

    • Orvosi bravúr került a Guinness Rekordok Könyvébe

      Orvosi bravúr került a Guinness Rekordok Könyvébe

  • egynapos sebészet
    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

    • Egynapos sebészet: új szakmai kollégiumi tagozata van a területnek

      Egynapos sebészet: új szakmai kollégiumi tagozata van a területnek

    • Megnyílt az egynapos sebészeti ellátás Csepelen

      Megnyílt az egynapos sebészeti ellátás Csepelen

Váratlan dolog derült ki a magyar nyugdíjkorhatárról

Lapszemle 2020.05.30 Forrás: Napi.hu
Váratlan dolog derült ki a magyar nyugdíjkorhatárról

A magyar munkavállalók már 55 évesen felhagynának az aktív munkavégzéssel, a 35 év alattiak már 50 évesen.

A magyarok döntő többsége több évvel a jelenleg érvényes öregségi korhatár előtt vonulna nyugdíjba, amennyiben erről maga határozhatna szabadon - derült ki a Napi.hu számára a Pulzus Kutató által készített friss közvélemény-kutatásból.

A legmagasabb arányban (36 százalék) az 55-60 éves kor közötti nyugdíjba vonulást választanák, míg minden negyedik megkérdezett (27 százalék) 50-55 éves kora között élne ezzel a lehetőséggel. Ettől csak kissé maradt el (20 százalék) a 60-65 éves kora közötti időintervallumot megjelölő magyarok aránya. Nem meglepő módon miden tizedik (10 százalék) megkérdezett honfitársunk az 50 év alatti időszakot jelölte.

A jelenleginél kissé magasabb korhatárt, 65-70 éves csupán 3 százalék jelölt meg, de szintén 3 százalék mondta azt, hogy a szíve szerint csak 70 éves kora után vonulna nyugállományba. Továbbá akadt egy százalék, aki ha tehetné, soha nem menne nyugdíjba.

A nyugdíjkorhatár elérésével a dolgozó jogosult az öregségi nyugdíjra, ez a korhatár 2020-ban 64 és fél év, majd 2021-ben emelkedik a sávos emelés végső szintjére, 65 évre. Ezt azt jelenti, hogy idén azok mehetnek nyugdíjba, akik 1956-ban születtek, ők a 64. életévük betöltését követő 183. nap után jogosultak nyugdíjba menni. Az öregségi nyugdíjra való jogosultság feltétele a korhatár betöltése és a megfelelő szolgálati idő megszerzése.

Ha pedig valaki a rá vonatkozó korhatár betöltése után is munkaviszonyban marad, akkor minden plusz hónap szolgálati idővel plusz fél százalékkal nőhet a nyugdíja, azaz ha egy évet "rádolgozik", az már 6 százalékkal magasabb juttatást jelent.

A friss felmérés alapján tehát a magyarok többsége rosszul fogadná az öregségi nyugdíjkorhatár további esetleges emelését. Márpedig erre komoly esély van a közeljövőben. Az elöregedés miatt ugyanis sok országban kezdtek bele, vagy tervezik a korhatár emelését, összekötve a várható élettartammal. A nyugdíjkorhatár emelése az OECD tagállamaiban - a 2017 közepéig ismert jogszabályok alapján - átlagosan körülbelül három évvel emelkedik majd és eléri átlagosan a 66 évet. 

További részletek a cikkben.

Legolvasottabb cikkeink