Varga: Nem pusztán pénzkérdés az egészségügy átalakítása

Az elmúlt években olyan strukturális változások történtek, amelyek miatt az uniós forrásoktól függetlenül is fenntartható a lendületesebb növekedés – nyilatkozta a Demokratának a legfrissebb, 4,5 százalékos GDP-növekedés kapcsán Varga Mihály pénzügyminiszter.

(…)

– Jobb adatokat produkál a gazdaság, mint amire a Nemzetgazdasági Minisztérium tavalyi prognózisaiban számított – pedig azok is ígéretes számok voltak. A friss hírek szerint az első fél évben 4,5 százalékkal nőtt a GDP, a reálbérek pedig 7 helyett 10 százalékkal emelkedtek. Minek köszönhető ez?

– Ezek a számok nincsenek annyira messze a várakozásoktól, ugyanakkor a második negyedéves 4,6 százalékos növekedés minket is meglepett, hiszen a 2017-es bázisszám is magas volt, jóval 3 százalék fölötti. Nem igazolódtak be azok az elemzői várakozások, hogy lassul a magyar vagy a nemzetközi gazdaság. Magyarországon a bérek folyamatosan emelkednek, ami ösztönzi a fogyasztást, és erőteljesen nőnek a beruházások is. A növekedés folytatódni fog, olyan új beruházások jelennek meg, amelyek tovább erősítik a beruházási lendületet. Várhatóan a magyar gazdaság helyzete nem fog változni a következő hónapokban sem. Régen tapasztaltunk ilyen kedvező európai uniós környezetet is, hiszen minden tagország pozitív növekedési tartományban van, ez pedig segít bennünket, az exportpiacok is húzzák a magyar gazdaságot.

– Mi lesz az uniós források kifutása után? Egyre közelebb kerül a 2020– 2021-es dátum, amikor néhány évig nem számíthatunk ilyen támogatásokra. Néhány évvel ezelőtt azt nyilatkozta, hogy pusztán belső forrásai alapján a magyar gazdaság 2-2,5 százalékos növekedésre lehet képes. Például a mostani beruházásoknak köszönhetően emelkedett ez az érték?

– 2016-ban, két uniós ciklus közötti időszakban EU-s források nélkül is tudott növekedni a magyar gazdaság, akkor 2,2 százalékos GDP-bővülést jegyezhettünk. Ma már optimistábbak vagyunk, a potenciális gazdasági növekedést 2,5-3 százalék közé tesszük. Az elmúlt években olyan strukturális változások történtek, amelyek folytán az uniós forrásoktól függetlenül is fenntartható egy lendületesebb növekedés. Erősödött az ipar, a feldolgozóipar, az élelmiszeripar, az autóipar, az elektronikai ipar, ennek eredményeként egyre több lábon áll a magyar gazdaság. Ehhez társult az elmúlt években a szolgáltató szektor dinamikus növekedése, az építőipar magára találása. 2013 óta százezer fővel nőtt az építőiparban dolgozók létszáma, ugyanakkor még mindig csak a GDP 3,5 százalékát adja, szemben a kétezres évek elején mért 6 százalék feletti értékkel, vagyis van benne bőven fejlődési lehetőség. Ma már senki nem vitatja, hogy a magyar növekedés nem átmeneti, hanem fenntartható. Hatodik éve növekszik a magyar gazdaság, és a következő egy-másfél évben sem látnak a nemzetközi intézmények olyan fejleményt, ami ezt visszafogná.

 (…)

– Az egészségügy ugyan nem az önök szakterülete, viszont működését meghatározza az éves költségvetés, ami a Pénzügyminisztériumban készül. Az elmúlt évek kormányzati munkája több területen látványos eredményeket hozott, az egészségügy viszont még mindig nem tűnik sikertörténetnek. Pénzkérdés a felzárkóztatás?

– Nem pusztán pénzkérdésnek látom az egészségügy átalakítását, nem arról van szó, hogy ha több pénzt teszünk a rendszerbe, attól önmagában jobb lesz a működése. A nálunk jóval gazdagabb országokban is folyamatos vita tárgya az egészségügyi szolgáltatások színvonala. 2010-hez képest jövőre 505 milliárd forinttal költünk többet az egészségügyre, az elmúlt években csak uniós forrásokból több száz milliárd forintot fordítottunk a kórházak, egészségügyi intézmények modernizációjára. Ennek keretében újultak meg a vidéki kórházak, és nincs olyan kórház az országban, ahol ne történtek volna fejlesztések. Most pedig az Egészséges Budapest Program végrehajtása indult el, ami a főváros mellett az agglomerációt is érinti, és a kormányzati ciklus végéig 350 milliárdos kerettel rendelkezik. Vagyis pénzt jócskán juttatunk a rendszerbe, a problémák inkább a források hatékony felhasználásával, az eszközök optimális működtetésével vannak. Emellett fontos a betegségek megelőzése, hiszen ez hozhatja a legnagyobb nyereséget az egészségügy számára, az ehhez kapcsolódó szűrőprogramok, felvilágosító programok a jövőben nagyobb hangsúlyt fognak kapni.

További részletek a cikkben.