A MOSZ alelnöke szerint már nincs tartalék a rendszerben, az egészségügy a teljesítőképessége határán táncol.
A teljesítőképessége határán van a magyar egészségügyi ellátórendszer - mondta a Magyar Orvosok Szakszervezetének alelnöke. A kórházak már alig tudnak új betegeket fogadni, és az ellátottak kezelése is veszélyben van - írja az infostart.hu.
Orbán Viktor kormányfő vasárnap egyeztetett a megyei kórházigazgatókkal és az országos intézetek vezetőivel. Az online megbeszélés után a kormányfő azt mondta: nehéz napok következnek, és most kell pontosan működniük az egészségügyi intézményeknek. Kiemelte: megbeszélték, hogy kinek mit kell tenni ahhoz, hogy az egészségügyi rendszer bírja azt a nyomást, amely az orvosok, a szakápolók, az ápolók, a kórházat működtető szakemberek vállára nehezedik majd.
A Magyar Orvosok Szakszervezetének alelnöke szerint már a teljesítőképessége határán van a magyar egészségügyi ellátórendszer a járvány harmadik hullámának felfutó szakaszában. Minden egyes új beteg felvétele a már kezelt páciensektől vesz el energiákat. Így annak ellenére, hogy esetleg ágy, gép és eszköz lenne, határokat kell húzni, máskülönben a személyzetet a már ellátás alatt álló betegektől kell elvonni – nyomatékosította Daróczy-Gaál Ágnes.
A szervezet alelnöke azt is hozzátette, egy hete gyakorlatilag azt történik az intenzív osztályokon, hogy az orvosok – döntéshelyzetbe kényszerülve – próbálják a lehető legtöbb eséllyel rendelkező pácienseket a legmagasabb szintű ellátásban biztosítani. Minél magasabb valakinek a pontszáma az úgynevezett scoring (pontozási) rendszerben, amely többféle kritérium alapján áll össze, mint például életkor, alapbetegségek vagy a potenciális életkilátások, annál inkább esélyes, hogy meg tudja kapni azt a 30-35 százalékos túlélési esélyt, amit egy átlagos Covid-betegnek meg tudnak adni, amennyiben gépre kapcsolják – fogalmazott a szakember.
Miközben a konkrét szakmai scoring rendszert jellemzően az Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Társaság nevesíti, addig magának az eljárásrendnek a folyamát a Magyar Orvosi Kamara rögzíti, tehát, hogy mi számíthat egyáltalán előnynek vagy hátránynak egy páciens esetében. Illetve azokat az etikai ajánlásokat, amelyek az olyan esetekben kerülnek megfontolásra, amikor két azonos kilátású beteg között kellene dönteni. Daróczy-Gaál Ágnes utóbbira példaként említette, hogy egy állapotos kismama előnyt élvez egy nem állapotos emberrel szemben, ami nem szakmai, hanem már etikai kérdés.
A szakszervezeti alelnök végezetül arra is kitért, hogy várhatóan a kórházak száz százaléka telítődni fog, hiszen már most is folyamatosan újabb és újabb osztályokat kell megnyitni a Covid-ellátásra. Arra a kérdésre, hogy szerinte van-e még tartalék, Daróczy-Gaál Ágnes úgy válaszolt, hogy nincs, megismételve, hogy az egészségügy a teljesítőképessége határán táncol.
Közben megtelt a balassagyarmati kórház Covid-osztálya, ezért ott átmenetileg nem fogadnak betegeket - erősítette meg az InfoRádiónak a település polgármestere. Csach Gábor közölte: átszervezték a kórház működését, a szülészeti és a nőgyógyászati aktív fekvőbeteg-ellátás átmenetileg Salgótarjánban, a krónikus belgyógyászati betegellátás pedig Pásztón történik.
Szlávik János, a Dél-pesti Centrumkórház osztályvezető főorvosa a napokban egy online beszélgetésen azt mondta, hogy a koronavírus brit mutációja gyorsabban terjed, a fiatalokat is megtámadja és tíz százalékkal súlyosabb betegséget okoz, s ezért a kórházak gyorsan telítődnek.
Már vannak olyan kórházak, ahol orvoscsapatok mérik fel a koronavírusos betegek életkilátásait a Magyar Orvosi Kamara ajánlásai szerint – erről Hegedűs Zsolt, a kamara Etikai Kollégiumának vezetője számolt be az RTL Klub Híradójának. Mint kifejtette, ez a triázscsapat dönti el azt is, hogy kik legyenek azok, akik intenzív ellátást kapjanak, ha az állapotuk romlik. A szakember azt mondta, az életkor vagy az érkezési sorrend önmagában nem olyan faktor, ami alapján dönteni lehetne, melyik embert lássák el.
További részletek a cikkben.