Várólistán az életveszélyben lévő betegek

Annak ellenére, hogy ma már óriási a nemzetközi adatbank és gyakran hamar találnak idegen donort (olyan adományozót, aki nem a beteg hozzátartozója), a vérképző őssejtet igénylő súlyos betegek mégis hosszú várólistákra kerülnek. Az okok között szerepel a pénzhiány, de hazai donoroknak is híján vagyunk, és a máshol már rég megszokott közösségi köldökzsinórvérbank sincs Magyarországon. Így átlagosan csupán három hónap után van lehetőség az életmentő átültetésre a rosszindulatú vérképzőszervi betegségekben (leukémia, limfóma, plazmasejtes daganat) szenvedőknél – tudta meg a Magyar Nemzet.

A legtöbben nem is tudják, hogy egy vérvétellel is adhatnak vérképző őssejtet, a gyenge kommunikáció miatt pedig kevés az országban az „idegen" donor: mindössze hétezer önkéntes van, miközben a világban 29 millió. A hazai leukémiás, daganatos betegek ezért szükség esetén gyakran nem is magyar, hanem külföldi donortól kapnak segítséget.

A kezeléshez vérképző őssejtekre van szükség, amelyekhez ma háromféleképpen lehet hozzájutni: a fagyasztott köldökzsinórvérből, amelyet a gyermek születésekor vesznek le, csontvelőből és vérből, utóbbi talán a legegyszerűbb.

– A köldökzsinórvérből levett őssejteket hazánkban még inkább azért fagyasztatják le a szülők a magánőssejtbankokban, hátha egyszer a jövőben alkalmas lesz számukra valamilyen (nem vérképzőszervi) betegség gyógyítására. Ez azonban a távoli jövő, hiszen jelenleg inkább csak szakmai remények, várakozások vannak – mondta Masszi Tamás hematológus. Ugyanakkor külföldön – Szlovákiában, Ausztriában, Horvátországban, Franciaországban és Angliában is – már léteznek olyan közösségi köldökzsinórvérbankok is, ahonnan vérképzőszervi betegség esetén bárki azonnal hozzáférhet az őssejtekhez. Nálunk azonban ez a gyakorlat egyelőre várat magára.

– A közösségi köldökzsinórvérbankok létrehozása alapvetően nagyon jó kezdeményezés, hiszen előfordulhat, hogy valakinek a saját lefagyasztott őssejtje soha nem kell, de másnak megmentheti az életét. Hazánkban azonban egyelőre csak saját célra fagyasztatnak őssejtet a szülők, a saját költségükre. Pedig ha a rendelkezésre álló donorok között nincs megfelelő, alkalmazhatók a köldökzsinórvérből vett őssejtek is, aminek előnye, hogy azonnal elérhető – mondta Masszi Tamás. 

A leukémia esetén például hatékonyabb, ha valaki idegen őssejtet kap, mert akkor teljesen új immunrendszert kell hogy felépítsen a szervezete, ami eredményesebb gyógyuláshoz vezethet. A saját immunrendszere ugyanis már megbukott a daganat elleni küzdelemben.

Emellett fontos megjegyezni azt is, hogy ha valakinek betegség miatt szüksége is lesz vérképző őssejtre, számos más módon is hozzájuthat, méghozzá ingyenesen. A betegek ellátását ugyanis a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő – korábbi OEP – finanszírozza, és az idegen donoroknak hála, akkor is megvalósulhat a transzplantáció, ha a beteg nem rendelkezik lefagyasztott őssejttel.

A témával kapcsolatban a lap megkereste a Krio Intézetet is, amely egy olyan őssejtbank, ami saját felhasználásra tárolja az őssejteket, nem kevés pénzért. Megtudták: ha a tulajdonos nem fizeti tovább, azaz nem akarja tovább tároltatni az őssejtmintáját és írásban lemond róla, akkor felajánlhatja a közösség számára. „Ezeket a mintákat azonban változatlanul tároljuk tovább, mert szeretnénk, ha később – egy jelenleg még nem létező – közösségi köldökzsinórvérbankba kerülhetnének és megjelennének az őssejtregiszterben. Jelenleg tehát más betegek számára nem elérhetők, mert a magánbankokban tárolt minták nem kereshetők kívülről" – közölte a Krio Intézet.

Masszi Tamás szerint fontos volna, hogy többen jelentkezzenek őssejtdonornak, ehhez egyrészt szükség van az egyéni akaratra, elköteleződésre, másrészt biztosítani kell a megfelelő vizsgálatok finanszírozását.