Városliget: van azbeszt, de nem úgy

Nem mutatott ki az egészségre veszélyes azbeszttartalmat a Városliget levegője – tudta meg pénteken a mérést végző Kör-Ker kft. munkatársaitól a Népszava. Az azbeszttartalom mérésénél a legenyhébb szint az úgynevezett tisztasági határérték, amely 0,01 rost/köbcentit jelent, ám a Városliget levegőjében még az ilyen, minimális szintű azbeszttartalom sem volt kimutatható. A pénteki levegőtisztasági mérést a hétvégén a ligetben rendezvényt tartó Diákfeszt szervezői kérték azért, mert a napokban felröppent a hír, hogy ligetvédők rákkeltő azbesztmaradványokat találtak a lebontott Petőfi Csarnok helyén. Ezt a ligetvédők a Kör-Ker Kft. szakvéleményévre hivatkozva állították. Azonban, mint azt lap megtudta, a szakvéleményt részben tévesen értelmezték.

A cég ügyvezető igazgatója, Czap Zoltán elmondta: ők egy gödi magánszemélytől kaptak egy csődarabot bevizsgálásra, s az illető azt is elhallgatta előlük, hogy a Városligetből származik a minta. Ettől függetlenül a cég szakvéleményében megállapította, hogy a beküldött csődarab tartalmaz azbesztet, ám az is leírták, hogy ez azbesztcementet jelentett. Ilyenkor az azbeszt kötött állapotban van, így az nem tud kikerülni a szabadba, következtetésképpen belélegezni sem lehet.

„Az ország, illetve a főváros vízhálózatának egy jó része még ma is ilyen azbesztcement csövekből áll" – mondta a cégvezető. A különféle építkezéseken szép számmal előkerülő azbesztcső darabok ugyan veszélyes hulladéknak számítanak, amit össze kell gyűjteni és megfelelően kezelni kell, ám a gyakorlatban csak akkor jelentenének veszélyt az egészségre, ha a csövet például darabolják.

Mindez azt jelenti: annak ellenére, hogy a Városliget Zrt. már egyszer befejezettnek nevezte az azbesztmentesítést, a területen maradt azbeszt. Az is tény, hogy a kimutatott azbeszt önmagában veszélyes. A fellelt, cementbe kötött formájában azonban nem jelent egészségügyi kockázatot.