A hivatal szakemberei megvizsgálták a gyerekkori betegségek eredőit is.
Robert Merle híres regénye, a „Védett férfiak" éppen arról szól, hogy az erősebbik nem képviselői a különböző kórokkal szemben - általában - védtelenebbek, mint a hölgyek. Nagyjából ezt erősítették meg a megyei népegészségügyi szakigazgatási szervezet fórumán is.
A szervezet megbízott megyei tiszti főorvosa, Hollósiné dr. Szentesi Zsuzsanna beszámolója elején két dolog gyorsan kiderült. A tájékoztatás és figyelemfelkeltés mellett a szűrővizsgálatok és a megelőzésre fordított energiák az egészségi állapotunkban „térülnek meg".
Szűkebb hazánk lakosságának egészségügyi állapotfelmérését azzal a céllal végezték, hogy bemutassák a sajátosságokat, térségi egyenlőtlenségeket. Ezen túl egy népegészségügyi helyzetkép felvázolásával a szükséges intézkedések meghozatalát is alátámasszák.
A felmérés újszerűségét az adta, hogy a hivatal szakemberei megvizsgálták a gyerekkori betegségek eredőit is, valamint meghatároztak egy olyan megyei egészségügyi stratégiát, amely már a közeli jövőben is hasznosítható.
Komárom-Esztergom megye lakossága elöregedő, létszámában fogyó. A szervezet vizsgálódása nem terjedt ki a fertőző betegségekre, ám a krónikus betegségek statisztikai elemzése, azok hátterének felderítése sem minden tanulság nélküli. Az elmondható, hogy még a krónikus betegségek esetében is 35-40 százalékkal javítható a helyzet, az egészségi állapot, például életmódbeli váltással. Az emberek genetikai állománya, kora, neme, illetve szerzett „bajai" viszont nem.
A Megyei Egészségfejlesztési Stratégia tartalmában kapcsolódik az Új Semmelweis Tervhez a szükséges, illetve lehetséges beavatkozási pontok megjelölésével. A megyei stratégiában olyan rövid és hosszú távú célokat, feladatokat nevesítettek, amelyek megvalósításában a szakigazgatási szerv aktív szerepet képes betölteni az önkormányzatokkal és civil szervezetekkel együttműködve.
Szűkebb hazánkban halálozási okként a keringési rendszer betegségei állnak az első helyen, az összes betegség 46 százalékát teszik ki. A rosszindulatú daganatok esetében érdekes a helyzet, a „betegségpalettán" mindössze 2 százalékkal szerepelnek, ám, mint halálok az arányuk 26 százalékos.
Megyénkben - elsősorban - az emésztőrendszeri daganatok a leggyakoribbak. Halálozás szempontjából mind a férfiak, mind a nők esetében - öt év átlagában - az országos és régiós átlagot meghaladó az ilyen okokra visszavezethető elmúlás.
A kistérségek elemzése során megerősítést nyert, a dorogi és a kisbéri körzet a leginkább veszélyeztetett. A megyei férfi lakosság körében a kiemelt rosszindulatú daganatos megbetegedések közül a gyomor, a végbél és az agy daganatainak incidencia mutatói magasabbak az országos átlagnál.
A megyei hölgyek körében az ajak, a szájüreg a garattal együtt és a gyomor rosszindulatú daganatos betegségeinek incidencia (gyakorisági) mutatói magasabbak az országos átlagnál. Az egyéb daganatos betegségek közül az emlő (20,5%), az emésztőszervek (22,1%), a melanoma és egyéb bőr (10,7%) valamint a légző és intrathoracalis szervek (8,5%) rosszindulatú daganatait diagnosztizálták leggyakrabban.