• nátha
    • Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

      Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

Vége az egy orvos-egy nővér struktúrának

Lapszemle 2019.08.29 Forrás: medicalonline.hu
Vége az egy orvos-egy nővér struktúrának

Az átlagos praxis megemelt finanszírozása is alig több mint egy nyugdíj előtt álló orvos és nővér jelenlegi közalkalmazotti bére a közterhekkel.

A háziorvos szakmailag egyedül, ellenőrzés nélkül dolgozik, a módszertani támogatást nyújtó országos intézetet megszüntették. Az ismét visszahozni tervezett kollegiális vezetői rendszer erre nem alkalmas – mondta a medicalonline.hu-nak adott interjúban dr. Rurik Imre, a Családorvos Kutatók Országos Szervezete elnöke.

 Látszik-e valamilyen biztató tendencia az alapellátás krónikus szakemberhiányának a rendeződésében? Érezhető-e a kormányzati intézkedések hatása? Mire lenne még szükség?

A néhány éve bevezetett praxisvásárlási és letelepedési támogatás hatása néhány kisebb, eddig orvos nélküli településen már érezhető. Erre már jóval több mint egymilliárdot fizetett ki az állam. Sajnos nincs előrelépés a házi gyermekorvosok egyre látványosabb hiányának megoldása terén sem, ahol pedig – legkésőbb 10 éven belül − szembe kell majd nézni azzal a helyzettel, hogy elfogynak. A helyzet rendezése megkövetelné a háziorvos-szakképzés bizonyos jogszabályi változásait, amit a szakképzők már régóta sürgetnek, ideértve a jóval alaposabb gyermekgyógyászati képzést is. Sajnos a fiatal szakorvosaink inkább helyettesítést vállalnak, önálló praxist kevesebben vásárolnak. Ezt a trendet csak többletforrásokkal, egzisztenciális szempontból is vonzó életpályamodellel lehet megfordítani.

− A tartósan betöltetlen praxisok problémája már évek óta velünk van. Milyen lépések történnek és lennének kívánatosak a megoldására?

Az előbbiekben említett egzisztenciális támogatáson kívül lényegében semmi. Egymással párhuzamosan ugyan futnak projektek, de ezek nincsenek szintetizálva sem egymással, sem a valódi szakmai grémiumok munkájával. A szakmai kollégium 8 éve átalakított rendszere nem lett jobb, mint elődje. A döntések előkészítését lényegében nem előzi meg szakmai műhelymunka, hiányzik az egészségpolitikai szakmai kommunikáció. A két éve véget ért „Svájci program” eredményeit és az abban kipróbált struktúra lehetőségét nem ültették át a gyakorlatba, az erre létrehozott praxisközösségi projektben túlteng az adminisztráció és – források hiányában – kétséges a fenntarthatósága. Az idén indul „A három generációval az egészségért” program, amiben szintén megvalósulhatnak jó (helyi) ötletek, de itt is csak egy évre van finanszírozás.

− A háziorvosoknak hamarosan joguk lesz egyéb szakvizsgáik használatára a mindennapi munkájukban, ami biztosan segíti majd a gördülékenyebb betegellátást. Biztosítottak lesznek ehhez a pluszműszerek és egyéb anyagi feltételek?

Erről már évtizedek óta szó van, de most már azért is nehéz, mert a több szakvizsgával, hosszabb kórházi gyakorlattal a háziorvosi rendszerbe lépett orvosok „elfogynak”. A beutalási jogosítványok szerények, az innovatív gyógyszerek felírását fiskális okból korlátozzák, ami önmagában nem baj, de a kezelés eredményességére, a „célértékek” elérésére a finanszírozó nem kíváncsi.

 A teljes interjú itt olvasható