Az egészségügyben a dolgozók egyharmada teljesít heti 50 óránál többet.
A növekvő munkaerőhiány miatt a magyar állam és a piaci cégek is előszeretettel túlóráztatnak, és ezt – mint arra a Policy Agenda munkatársai rámutattak –, meg is tehetik a munkaügyi ellenőrzések drasztikus csökkentése miatt. Az Eurostat nyilvántartása szerint a túlórákkal együtt jegyzett heti munkaidő 2017-ben a görögöknél elérte a 44,4 órát, a dánok pedig már alig töltenek 38 óránál többet a munkahelyükön. Magyarországon hivatalosan 40,6 óra a heti munkaidő, körképünk azonban azt igazolja, a valóságban ennél sokkal több. Egy szakszervezeti vezető szerint például azt mondta: ha egy pedagógus tisztességesen felkészül az óráira, akkor legalább heti 50 órát dolgozik. Az egészségügyben pedig a dolgozók egyharmada teljesít heti 50 óránál többet - írta a népszava.hu.
A hét ágazatban jelenlévő Magyar Vegyipari, Energiaipari és Rokon Szakmákban Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége (VDSZ) működési területén a kollektív szerződések háromnegyede 300 órás túlóra maximumot rögzít – összegezte az adatokat a szervezet elnöke. Székely Tamás azt tapasztalja, ha egy területen a dolgozókat már taszítja a rengeteg pluszmunka, a cég vezetése gyorsan reagál, békén hagyja az embereket, inkább a hatékonyságon, a munkaszervezésen próbál javítani. Ahol azonban nagyon alacsonyak a bérek, ott a dolgozók a megélhetésért több túlórát is hajlandók vállalni. Székely Tamás is megerősítette, hogy sok helyen trükköznek a munkaidő nyilvántartással, mert nem kell ellenőrzéstől tartaniuk.
Agg Géza, a Közszolgálati Szakszervezetek Szövetségének elnöke kiemelte, még a pontos létszámadatokat sem kapnak a vezetőktől, nemhogy a túlórákat mérnék valahogy. Beosztott dolgozók úgy nyilatkoztak a Népszavának, állandó stresszben élnek a nagyon rövid határidőkkel érkező feladatok miatt, az irodában vagy otthon sokszor dolgoznak tovább a munkaidő végénél, pénzt pedig nem látnak érte. Egyedül az Állami Számvevőszék írta azt, hogy a „munkaidő nyilvántartása elektronikus formában, ezt a célt szolgáló szoftverrel történik”. Ez utóbbi kapcsán érdemes megemlíteni: Kiss Ambrus, a Policy Agenda elemzője szerint, ha a kormány sikeresen bevezette az online számlázást, ugyanígy csak döntés kérdése lenne egy online munkaidő nyilvántartó rendszer megszervezése is.