Velkey: a nyugat legnagyobb krízisének tartom az ápolóhiányt

Velkey György szerint izgalmas a Belügyminisztérium és az egészségügy kultúráját egymás mellett elképzelni, de vajon találkozott-e már új miniszterével, Pintér Sándorral? A Magyar Kórházszövetség frissen megválasztott elnöke erről is beszélt az RTL Híradónak adott interjúban, de szó esett a bérfeszültségről, az orvosi béremelés hatásairól és a járványkezelésről is.

Mi a szakmai véleménye arról, hogy nincs önálló minisztériuma az egészségügynek, és Pintér Sándor belügyminiszterhez került az egészségügy? Vele beszélt már?

A miniszter úrral még nem beszéltünk, de nyilván ennek is eljön az ideje. Nem akarom túlértékelni azt a helyzetet, hogy hova lokalizálódik az ágazatvezetés. Nagyon sokszor elhangzott, hogy önálló egészségügyi minisztérium kellene. Valóban, ennek volna előnye, és örülnénk, ha így lenne, de borzasztó nagy jelentősége ennek a kérdésnek nincs.

Annak feltétlenül örülünk, hogy a szétszabdaltság csökkenni fog. Az elmúlt időszakban nyilván a járvány okozta helyzet miatt is sokféle minisztériumban kellett az ügyeinket intézni, és sok helyről jöttek információk. Ennek az egyirányúsítása feltétlenül jó lehet.

Izgalmas dolog a Belügyminisztérium kultúráját és az egészségügy kultúráját egymás mellett elképzelni. Az egészségügy kicsit művészszerű, tudományos gondolkodású és mellette nagyon erősen humán gondolkodású, hálózatos, egymásra utalt helyzetben dolgozó szereplőkből áll. Érdekes helyzet lesz az érthetően hierarchikusabb belügyminisztériumi gondolkodás és munkamódszer találkozása ezzel.

Nagyon bízom benne, hogy ezek azért összefésülhetők lehetnek, és lesz módunk a partneri viszonyt kialakítani, megteremtenünk a terepet egymás meghallgatására és megértésére. 

Csütörtöki közleményükben szerepelt, hogy vannak olyan intézmények, ahol az infláció miatt akár gyógyszerek, kötszerek beszerzése is problémát jelent. Ezt úgy kell elképzelni, hogy nem tudnak gyógyszert berendelni, kifizetni a kórházak?

Mi itt azt mondtuk ki egyértelműen, hogy meg kell, hogy jelenjen a finanszírozásban az inflációkövetés és az árfolyamkövetés. Nemzetközi piacról dolgozunk, és az árfolyamnak is nagy a jelentősége, de nem ismerek olyan helyzetet, hogy bárki emiatt ne tudott volna gyógyszert beszerezni. 

A műszerberuházások és az amortizációpótlás hosszabb folyamat, amiben nincsenek nagy lemaradások, a covid idején az életmentő és ezzel kapcsolatos műszerek elég szépen pótlódtak. Semmiképpen nincsen krízishelyzet, csak úgy gondoltuk, ez olyan elem, amire a figyelmet fel kell hívni.

Melyek azok a szakterületek, ahol a legégetőbb a szakemberhiány?

Amit az egész nyugati világ legnagyobb krízisének tartok, az az ápolóhiány. Nagyon nagy az igény az ápolókra, és a mai világban nagyon kevesen választják ezt a több műszakos, éjszakázós, hétvégi életformával járó hivatást. A gazdagabb országokban ez a hiány jelentős részben a keleti és déli áramlásból pótlódik. Nálunk ilyen jellegű mozgás nincs, és ebből is adódik, hogy Magyarország is nehéz helyzetben van. Ezért nagyon fontos az ápolók esetében egy olyan fenntartható és nagy megbecsülést jelentő életpályaprogram kialakítása, ami ezt a kérdést rendezheti.

Ez nem egyszerű, és pénzbe is kerül. De alapvetően ez egy társadalmi hozzáálláson is múlik. Továbbiak a teljes interjúban