• nátha
    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

    • Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

      Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

Vérből kimutatható a máj enzimhibája

Lapszemle Forrás: Népszabadság

Szabadalmi oltalmi igényt nyújtottak be erre a csupán vérvizsgálatot igénylő, új diagnosztikai eljárásra

Nagyon leleményes a magyar nyelv, amikor a rosszindulatú, mérges emberre azt mondja: rosszmájú. Biológiai alapja is van ennek, hiszen a máj a szervezetünkbe került idegen kémiai anyagok, mérgek kiürítéséért felelős. Ha ezt a feladatát valami oknál fogva nem teljesíti tökéletesen, veszélybe, olykor életveszélybe kerülhet az ember. Az MTA Kémiai Kutatóközpont, valamint a Semmelweis Egyetem Transzplantációs és Sebészeti Klinika munkatársainak sikerült olyan, a gyógyászatban alkalmazható eljárást kidolgozniuk, amely nemcsak a szervátültetés utáni gyógyszerterápia során lehet életmentő, hanem segítheti a különböző betegségekben szenvedő páciens gyógyulását.

Monostory Katalin biológus, toxikológus és munkatársai olyan enzimek vizsgálatával foglalkoznak, amelyek vízben oldhatóvá alakítják a gyógyszerhatóanyagokat, és gondoskodnak arról, hogy ezek kiürülhessenek a szervezetből. Az átalakítást a májban az úgynevezett citokróm P450 nevű enzimek végzik, az esetek túlnyomó részében sikeresen. Az emberiség néhány százalékában azonban genetikai hiba folytán hiányzik vagy gyengén működik valamelyik citokróm P450 enzim, így az adott beteg gyógyszerlebontó képessége is gyengébb lesz.

Mindez nem okoz gondot addig, amíg a pácienst olyan orvossággal nem kezelik, amelynek átalakításában a csökkenten működő vagy hiányzó enzim vesz részt. Ilyen esetekben nem hat megfelelően valamelyik gyógyszer, sőt mellékhatások, mérgezési tünetek léphetnek fel.

A kutatók olyan diagnosztikai eljárás kidolgozását tűzték ki célul, amely kimutatja a csökkent gyógyszerlebontó képességet. Van még egy előnye ennek a vérből elvégezhető, egyszerű diagnosztikai eljárásnak. Az is ismert, hogy ha nincs is génhibánk, májunk aktuális gyógyszerlebontó képessége mindenkori állapotunktól is függ, melyet befolyásol táplálkozásunk, hormonális állapotunk, a betegségek, vagy maga a gyógyszeres kezelés, dohányosok vagyunk vagy sem, és sok más külső körülmény. Nagyon hasznos lehet az éppen megfelelő – hatásos, de még mellékhatást nem okozó – gyógyszeradagolás például várandós kismamák esetében.

Az MTA Kémiai Kutatóközpontja a kísérleti eredmények, a sikeres alkalmazások után szabadalmi oltalmi igényt nyújtott be erre a csupán vérvizsgálatot igénylő, új diagnosztikai eljárásra.