Rendkívül felgyorsult a fejlődés az orvosi labordiagnosztika területén is.
Amíg 1987-ben összesen 60 fehérjét tudtak kimutatni a vérből, addig ma 2000-et, ebből körülbelül 150-200 az, amiből betegség meglétére lehet következtetni. Ugyanakkor még mindig van egy százaléknyi azonosítatlan rész, amely szintén fontos betegségmarkereket tartalmazhat.
A nanotechnológia, a diagnosztikus lehetőségek fejlődésének, többek között a betegségek korai stádiumban történő felismerésében betöltött szerepére prof. Kovács L. Gábor, egyetemi tanár, a PTE rektorhelyettese mutatott rá tegnapi előadásában a PTE Illyés Gyula Karon. Hangsúlyozta, az orvostudomány versenyfutás az idővel a beteg érdekében, sokszor néhány hét előny is sokat számít. A terület jelentőségét alátámasztva azt is elmondta, az Egyesült Államokban kimutatták, hogy az orvosok mindennapi döntéseinek 70-80 százaléka mögött a laboratóriumi, patológiai vizsgálatok állnak. Éppen ezért hatalmas a felelősség is. Az akadémikus a Szekszárdi Universitas előadás-sorozat keretében tartotta meg Korai betegségfelismerés: út a betegágytól a nanotechnológiáig című előadását.