Veszélyes a trend: orvos helyett már sokan ehhez fordulnak

Már nemcsak a tüneteinkre tudunk rákeresni, hanem egy sor egészségügyi szolgáltatás elérhető online, mint például az időpontfoglalás az orvoshoz.

Ma már szinte mindenki használja az internetet nálunk is, a 2022-es adatok szerint a magyar háztartások 91%-nak volt hozzáférése a világhálóhoz. A Covid óriási lendületet adott nálunk is a digitalizációnak: csak az utóbbi három év alatt 10%-kal nőtt azoknak száma itthon, akik aktívak online. Az internetes keresés, az üzenetküldés és a vásárlás mellett az internethasználók közel 70%-a keresett rá idén valamilyen egészségügyi kérdésre vagy tünetre. Most megnéztük, mire is használtuk leginkább az internetet itthon 2022-ben, írja a Pénzcentrum.

Bár valószínűleg bármilyen orvost őrültbe lehet kergetni azzal, ha valaki a Google segítségével kész diagnózist állít fel magának, ez idén sem tartott vissza senkit attól, hogy rákeressen, mi baja lehet. Persze ma már nemcsak a tüneteinkre tudunk rákeresni, hanem egy sor egészségügyi szolgáltatás elérhető online, mint például az időpontfoglalás az orvoshoz, vagy a receptek kiváltása a felhőből.

Az EU-n belül 2022-ben a lakosság 52%-a válaszolta a felmérésben, hogy használta az internetet az egészséggel kapcsolatos információ keresésére.

Ezen belül 33% foglalt online időpontot valamilyen orvosi ellátásra, 24% ellenőrizte az egészségügyi dokumentumait a netet, míg 18% vett igénybe online orvosi ellátást elkerülve ezzel azt, hogy személyesen kelljen elmennie az orvosi rendelőbe vagy egy kórházba.

Az EU-s országok közül a legtöbben Finnországban voltak a legtöbben aktívak online az egészségükkel kapcsolatban: 81% keresett rá az egészségével kapcsolatos információra, míg 79% nézte meg a neten az orvosi dokumentumait. A finneket az egészségügyi tünetek online keresésében a második helyen Hollandia követte (78%), míg Ciprus a harmadik volt (73%).

Magyarország csak kevéssel maradt el tőlük, nálunk ugyanis idén az internethasználók 68,1%-a keresett rá egészségügyi kérdésekre, amivel az Unión belül ez ötödikek voltunk. Ehhez képest az EU-s arány 52,16% volt az idei évben az ilyen típusú internethasználatnál. A sereghajtók ezen a téren Bulgária (39%), Németország (37%) és Románia voltak (29%).

További részletek a Pénzcentrum cikkében.